Pusztai Olivért nyilván önnek sem kell bemutatnunk, ha ön rendszeresen bóklászik az Instagramon, vagy olvasgat szépséggel-divattal kapcsolatos hazai blogokat, de akkor sem, ha figyelte a Feleségek luxuskivitelbent, vagy akár a Kockahas blogot. Pusztai Olivér nem csak a legtöbb követővel rendelkező hazai influenszerek közé tartozik, de tavaly megnyerte a Mr. Gay Hungary nevű versenyt, így idén tavasszal szerepelni fog a Mr. Gay Worldön is. Az alábbi interjút a Story Gálán készítettük vele, és többek között arról is kérdeztük, milyennek látja a melegek helyzetét a mai Magyarországon, és hogy szerinte mit lehet, illetve kéne tenni ezen a téren.

Milyen élmény volt számodra a novemberben általad megnyert verseny?

Nagyon felemelő, mert előtte már 10 éve nem rendeztek Mr. Gay Hungaryt. Azért indultam, mert úgy éreztem, hogy a magyar társadalom már megérett arra, hogy az LMBTQ-közösség előre tudjon lépni. Nyitottabbak és elfogadóbbak az emberek, mint 10 évvel ezelőtt – én azt érzem, hogy most van a pont, amikor lehet cselekedni, ezért indultam, és ezért örülök, hogy én nyertem. Én egy értékrendet képviselek, amivel ha az emberek és a zsűri tud azonosulni, annak nagyon örülök. És úgy tűnt, hogy igen.

Dehát egy szépségverseny nem elsősorban a külsőn múlik?

Elsősorban igen, de azért itt ennél sokkal többről van szó, ez nem csak egy szépségverseny. Itt egy közösséget, egy szubkultúrát képviselsz, ami el van nyomva most Magyarországon. A magyar társadalom nem ismer minket, nem tudják, hogy kik vagyunk, azt gondolják, hogy a társadalom szennye vagyunk – pedig ez nem így van. Ebbe a közösségbe rengeteg különböző ember tartozik: orvosok, eladók…

...újságírók…

...vagy stylistok, mint én! (nevet) Mindenhol ott vagyunk! Ezért fontos az, hogy a társadalom megismerjen bennünket, hogy rájöjjenek, hogy mi itt élünk közöttük.

Novemberben volt a Mr. Gay Hungary, ennek a címnek a birtokában miket csináltál azóta?

Azóta, hogy megnyertem ezt a versenyt, felvettem a kapcsolatot az összes LMBTQ-közösséggel és szervezettel, hogy megismerjem őket, a terveiket, és hogy megtudjam, miben tudok hozzáadni a kommunikációjukhoz. Én kommunikációban, PR-ban és marketingben tudok segíteni, ezt tanultam, plusz 8 évig tévéztem – én ehhez értek. Nagyon kedvesek és nyíltak voltak, és elmondták, miben gondolkodnak 2019-ben és 2020-ban, milyen kampányokban számítanak rám, miben tudok nekik segíteni.

A verseny hogyan folytatódik majd?

Április 28-tól május 4-ig lesz Fokvárosban a Mr. Gay World, és Magyarország még nem volt ilyen világversenyen. Ezért ez egy nagyon nagy felelősség: én is életemben először fogom képviselni Magyarországot, ők is először fognak találkozni magyarral. Szeretném nekik bemutatni Magyarországot, hogy mi most hol tartunk. Sőt, 40 évig éltünk kommunizmusban, ugyanúgy, mint a többi kelet-európai nép, ugyanazok a problémáink – szóval úgy gondolom, hogy én nemcsak egy országot, hanem egy egész régiót tudok képviselni. Ha én meg tudom nyerni ezt a versenyt, akkor ezzel fel tudom hívni a figyelmet Magyarországra, és akkor ennek a régiónak ez lehet a saját Stonewallja, és ez most nagyon fontos.

A hazai versenyen a legidősebb voltál az indulók közül. Fokvárosban is ki fogsz ezzel lógni a mezőnyből?

Itthon a legtöbb versenyző fiatal volt, 18-25 év közöttiek, én 36 éves vagyok. A világversenyen viszont az átlagéletkor az én életkorom. Tavaly egy 56 éves versenyző is volt, de alapvetően egy érett férfit keresnek, aki világszínvonalon tudja képviselni a melegek közösségét.

Teljesen más téma: Kajdi Csaba, a Visage Modellügynökség vezetője az utóbbi hónapokban rendkívül népszerűvé vált az Instagramon azzal, hogy nyíltan meleg, affektálós férfiként parodizálja a hírességeket-influenszereket. Mit gondolsz róla?

Kajdi Csabát évek óta ismerem, dolgoztunk is együtt. Érdekes az, ahogy ő kifigurázza az influenszerek világát – de közben egy 20 évvel ezelőtti korszakot képvisel. Anna Wintour a '90-es években pont azért váltotta le a szupermodelleket filmszínésznőkre, mert tudta, hogy így tudja életben tartani a magazinját. Most a filmszínésznőket felváltották az influenszerek, a brandek most már nekik fizetnek milliókat azért, hogy az első sorokban üljenek. Ennek oka van: változik a divat, változik az egész közeg. Nem biztos, hogy Csaba ezt helyén tudja ezt kezelni, de remélem, hogy felismeri ő is, hogy a modelleknél kifizetődőbb bizniszt jelentenek most már az influenszerek. Nyisson egy új divíziót a modellügynökségében! Most olyan embereket figuráz ki, akikkel együttműködve rengeteg pénzt tudna keresni.

Rád is mondhatjuk, hogy influenszer vagy, rengetegen követik az Instagramodat. Magadra veszed ezt a kritikát?

Valaki magára veszi, valaki nem, engem ez nem érdekel. Én tudom azt, hogy jelenleg a legnagyobb divat-beauty-lifestyle blogot vezetem Magyarországon havi sokszázezer látogatóval, és ezzel jól keresek – nem érdekel, hogy kritizálnak-e ezért.

Ilyen típusú meleg férfiakat, mint Kajdi Csaba, nem nagyon szoktunk a médiában látni...

Dehogynem, ott van például Lakatos Márk vagy Steiner Kristóf. Ők egy tipikus, szélsőséges karaktert mutatnak be az LMBTQ-közösségből, nagyon igénylik a figyelmet. Ezzel semmi baj nincsen, ők is a közösség tagjai. Azzal lehet probléma, ha az emberek az egész közösséget, minden meleget ilyen karakterek alapján ítélnek meg – mi ennél sokkal színesebbek, sokfélébbek vagyunk. Pont ezért szerettem volna LMBTQ-nagykövet lenni, hogy mint egy férfias, kellőképpen konzervatív értékrenddel rendelkező pasi megmutathassam, hogy tudjuk mi ezt másképpen is csinálni. Akkor közelebb fogjuk tudni hozni magunkhoz a magyar heteró társadalmat, ha látják, hogy mi is ugyanolyanok vagyunk, mint ők – ne a sztereotípiákban gondolkozzanak.

Mi segíti elő, hogy elfogadja a többség a nem heteró kisebbséget?

Nagyon sok olyan heteró ember van Magyarországon, akiknek van köze LMBTQ-emberekhez, és elfogadták őket. Olyan szülők például, akik elfogadták, hogy a gyerekük leszbikus, meleg vagy transznemű – róluk kell példát venni. Ha engem az édesapám és az édesanyám elfogadott olyannak, amilyen vagyok, akkor ennél több nekem nem kell. Ez a típusú elfogadás sokkal inkább előrevaló, mint az, hogy mit gondol rólam valaki, aki nem is ismer. A szüleim ismernek, tudják pontosan, hogy milyen ember vagyok, és ők elfogadtak, értékes embernek tartanak – akkor mindenki más is tartson annak. Higgyenek a többi heterónak, azoknak, akik tényleg ismernek engem. Ez nagyon fontos.

903
749