Egy nemrégiben publikált kutatás szerint, amelyet a Házi Patika szemlézett, a káromkodásnak olyan hatásai is vannak, amelyek a nyelvhasználat más formáinál nem figyelhetők meg. A felmérés során a szakértők a trágár szavak kimondásának fiziológiai, kognitív, érzelmi és interakciós hatásait vizsgálták, s sikerült tudományos bizonyítékot találniuk arra, hogy
a káromkodás egészséges.
Több pozitív hatást is említenek: a káromkodó személy meggyőzőbbnek tűnhet, jobban bírja a fizikai megterhelést és a fájdalmat, valamint boldogabb is lehet, mint azok, akik mindig illedelmesen beszélnek.
A hazai sztárok sem fogják vissza magukat
A Hooligans együttes zenésze, Kiss Endi nem titkolja: időnként maga is elkerekít egy-egy káromkodást, hogy valahogy le tudja vezetni a feszültséget.
„Szabadszájú vagyok, az tény, éppen ezért nem lenne szép dolog, ha én mondanám azt, hogy valaki ne tegye. De persze, ez nem jelenti azt, hogy folyamatosan csúnyán beszélek. Sőt, vannak szabályaim is. Sosem veszem a számra Isten nevét, és semmilyen átokszórós, betegséggel fenyegetős káromkodást nem használok. Egyébként szerintem egy jó káromkodás mindenhez illik, akár még az udvarláshoz is. Szerintem a »b...d meg, te milyen gyönyörű vagy«, kifejezetten dicséret” – magyarázta korábban a Blikknek Kiss, aki lányai előtt igyekszik kevésbé káromkodni, de nem akarja megjátszani magát.
„Mindenképpen jobb, ha inkább így jön ki a düh vagy a fájdalom egy emberből. Azt gondolom,
inkább káromkodom, mint hogy agyvérzést vagy szívrohamot kapjak.
A lányokkal azonban van egy másik trükkünk: például, amikor elmegyünk bringázni és nincs a közelben senki, ordítunk egy nagyot, így vezetve le a feszültséget. Szerintem ez is lehet jó megoldás” – tette hozzá a lapnak.
Napjainkban a káromkodás nem számít annyira meghökkentőnek, a hazai tévézésben azonban nem fordul elő túl gyakran, hogy a szereplők elfeledkeznek magukról élő adásban. Andrei Mangra, a Dancing with the Stars korábbi győztese a TV2 reggeli műsorában, a Mokka riportjának végén feledkezett meg a kamerákról, amikor Orosz Barbarával beleugrottak a Balatonba. A táncos száján az csúszott ki az ugrást követően, hogy: „Hát ez k*rva jó”, ami egy automatikus, természetes és őszinte reakció volt.
Javítja a munkahelyi légkört
Egy másik tanulmány szerint a munkahelyi káromkodás a stresszoldó hatása miatt a beosztottak és a főnökök számára is kedvező. A University of East Anglia kutatói által vezetett felmérés szerint a csúnya beszéd – amennyiben nem negatív vagy bántó jellegű – jó csapatszellemet teremt, lehetőséget ad a munkatársak számára, hogy levezessék a frusztrációjukat, és szorosabbá teszik a kapcsolatokat – írja a Vital.
A felmérésből az is kiderült, hogy a nők többet káromkodnak, főként, ha egymás közt vannak.
Jobban futunk tőle
A legtöbb ember csak nagyon nehezen veszi rá magát arra, hoy edzeni menjen, és ha kínlódva vágunk neki a testmozgásnak, nem meglepő, ha a gyakorlatok végzése közben elhagyja a szánkat valami cifra szó. Egy korábban publikált tanulmány szerint a trágár szavak jó hatással vannak az edzésre is: a szakértők bebizonyították, hogy a káromkodás egy futót például sokkal elkötelezettebbé tehet.
Amellett, hogy a szitkozódás önbizalomnövelőként is képes hatni, a fájdalomküszöböt is növelheti, ami jótékony hatással lehet egy futás közbeni holtpont leküzdésekor – írja a Runner's World.
A trágár szavak agresszív reakciót váltanak ki bennünk, ami adrenalint szabadít fel – az adrenalin pedig jó hatással van a futóteljesítményre.
A szakértők ugyanakkor kiemelik: minél jobban hozzászokik az ember az átkozódáshoz, annál kevésbé jelentkezik a hipoalgéziás hatás, vagyis a csökkent fájdalomérzékenység. Vagyis túl gyakran káromkodni nem jó, mert nem mutatkozik meg az újdonság és impulzivitás, ami hatást gyakorolna a szervezetre. Azonban akkor, ha jól alkalmazzuk a káromkodást, javulhat a fizikai aktivitás és a teljesítmény, derült ki Richard Stephens fájdalomcsillapítással és káromkodással foglalkozó 2020-as tanulmányából.
(Borítókép: ideges, káromkodó férfi. Illusztráció: Getty Images)