A kardiovaszkuláris betegségek klasszikus rizikófaktorai – mint a magas vérnyomás, a vérzsírszint-eltérés, a dohányzás és a diabétesz (cukorbetegség) – a lakosság körében is jól ismertek. Ugyanakkor egyre több bizonyíték utal arra, hogy létezik egy kevésbé hangsúlyozott, mégis jelentős hatású tényező is: a krónikus pszichés stressz, ami közvetlenül is befolyásolja a szív- és érrendszeri kockázatokat.
A stressz nemcsak pszichés jelenség
Akut stresszhelyzetben fokozódik a szívfrekvencia, emelkedik a vérnyomás és növekszik a stresszhormonok szintje. Krónikus stressz esetében ez az állapot tartóssá válhat, ami azt jelenti, hogy a szervezet tartósan készenléti állapotban marad. Ezzel párhuzamosan megemelkedhet a kortizolszint, amely tartósan hozzájárulhat az inzulinrezisztencia, a zsigerizsír-felhalmozás és a gyulladásos folyamatok kialakulásához. Ez pedig több ismert kardiovaszkuláris rizikótényező irányába hat.
Kutatások bizonyítják
Vizsgálatok szerint a tartós munkahelyi stressz, valamint a depresszió és a szorongásos zavarok egyaránt növelik a kardiovaszkuláris események és a stroke kockázatát. A Whitehall II vizsgálat például kimutatta, hogy a krónikus munkahelyi stressz szignifikánsan emeli a koszorúér-betegséggel összefüggő klinikai események – többek között a szívinfarktus, az instabil angina és a hirtelen szívhalál – előfordulását.
Egyes kutatások arra is rávilágítottak, hogy a stresszhez társuló amygdala-aktiváció összefügg az artériás gyulladás mértékével, valamint a későbbi kardiovaszkuláris események fokozott kockázatával.
Nehezen felismerhető tünetek
A krónikus stresszre tünetei nem egyértelműek, azonban nem lehetetlen őket felismerni:
- tartósan emelkedett vérnyomás,
- alvászavarok,
- csökkent szívfrekvencia-variabilitás (HRV),
- kimerültség, kiégés.
A krónikus stressz kezelése multidiszciplináris, vagyis több tudományterületet érintő megközelítést igényel. A nem gyógyszeres terápiás lehetőségek közül kiemelendő a rendszeres fizikai aktivitás, az alvás rendezése, a mindfulness-alapú stresszcsökkentés, valamint a pszichológiai támogatás.
Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelés – például antidepresszánsok vagy anxiolitikumok alkalmazása – is szükségessé válhat, különösen akkor, ha a stressz mellett egyidejű pszichés zavarok is fennállnak.
A témában további hasznos információkat a Weborvos szakértői cikkében találnak.
(Borítókép: Stresszes nő az irodában. Illusztráció: Getty Images)