A séta az egyik legegyszerűbben beilleszthető mozgásforma, mégis hajlamosak vagyunk alábecsülni. Pedig nem igényel külön felszerelést, nem terheli meg túlzottan a szervezetet, és azok számára is elérhető lehet, akik intenzívebb sportot már nehezebben végeznének.
Az utóbbi évek kutatásai ráadásul arra jutottak, hogy a rendszeres gyaloglás több lehet puszta életmódtanácsnál – írja cikkében a Weborvos. A vizsgálatok tanúsága szerint a krónikus betegségek esetén a séta hozzájárulhat az életminőség javításához, a szövődmények kockázatának csökkentéséhez, és egyes állapotoknál akár a betegség lefolyását is kedvezően befolyásolhatja.
Daganatos betegségeknél is számíthat az aktivitás
A mozgás daganatmegelőző szerepéről régóta sok szó esik, de ma már azt is egyre több adat támasztja alá, hogy a diagnózis után végzett rendszeres, mérsékelt aktivitásnak is lehet jelentősége. A vastagbél daganattal élő betegeknél például megfigyelték, hogy azoknál, akik a diagnózis után is aktívak maradtak, kedvezőbbek voltak a túlélési mutatók, mint azoknál, akik keveset mozogtak. Ebbe az aktivitásba a tempós séta is beletartozhat. A hatás hátterében több folyamat állhat: a rendszeres mozgás javíthatja az inzulinérzékenységet, mérsékelheti a krónikus gyulladást, támogathatja az immunrendszer működését, és a testösszetételre is kedvezően hathat. Ezek együtt olyan tényezők, amelyek szerepet játszhatnak a betegség kimenetelében.
Mellrák után is kedvező lehet a rendszeres séta
Mellrákkal kezelt nőknél szintén több vizsgálat foglalkozott a fizikai aktivitás szerepével. Az eredmények alapján a rendszeres, mérsékelt mozgás, például a tempós séta, összefügghet a jobb túléléssel. Egy megfigyeléses vizsgálat szerint azoknál a nőknél, akik a diagnózis után heti néhány órát tempósan sétáltak, alacsonyabb volt a halálozás relatív kockázata, mint a legkevésbé aktív csoportban. A legnagyobb előnyt nem feltétlenül az extrém terhelés, hanem a rendszeres, fenntartható aktivitás jelentette.
A kutatók szerint ebben szerepe lehet az inzulin- és ösztrogénszintek kedvezőbb alakulásának, a gyulladás csökkenésének és az immunválasz javulásának is.
A szív- és érrendszernek is jót tehet
A séta szívvédő hatása talán a legismertebb. Nem csak a megelőzésben lehet fontos, hanem azoknál is, akiknél már fennáll valamilyen szív- és érrendszeri betegség. Nagy nemzetközi adatok alapján a magasabb napi lépésszám alacsonyabb összhalálozási kockázattal társulhat. A kedvező hatás azonban már kisebb lépésszám-növekedés mellett is mérhető lehet, vagyis nem csak a nagyon aktív életmód számít.
A séta előnye, hogy viszonylag biztonságos, és könnyen igazítható az egyéni állapothoz, éppen ezért a kardiológiai rehabilitációban is hasznos mozgásforma lehet, természetesen orvosi javaslat és egyéni terhelhetőség figyelembevételével.
Étkezés után a vércukorszintre is hathat
A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében a mozgás alapvető szerepet kap, de nem mindenki tud vagy mer intenzívebb edzésbe kezdeni. Ilyenkor különösen fontos lehet az egyszerűbb, rövidebb mozgásformák szerepe. Kutatások szerint már egy rövid, étkezés utáni séta is segíthet mérsékelni a vércukorszint hirtelen emelkedését. Egy 10 perces, közvetlenül étkezés után végzett séta is kedvezően befolyásolhatja az étkezés utáni vércukorválaszt.
Nem csodaszer, de fontos kiegészítő
A séta természetesen nem helyettesíti az orvosi kezelést, a gyógyszereket vagy a rendszeres kontrollt. Ugyanakkor egyre több adat utal arra, hogy bizonyos betegségek mellett terápiás jelentőségű kiegészítő eszköz lehet. Az egyik legnagyobb előnye pedig pontosan az egyszerűsége, hiszen a legtöbb ember számára elérhető, fokozatosan elkezdhető, és könnyebben fenntartható.
További egészségmegőrzéssel és egészségtudatossággal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatók.
(Borítókép: Getty Images)