A járás olyan automatikus dolognak tűnik, hogy ritkán gondolunk bele, mennyi idegrendszeri, izom- és egyensúlyi folyamat kell hozzá. Egy friss kutatás szerint idősebb korban már az is árulkodó lehet, milyen gyorsan indít el valaki egy lépést.

Egy új tanulmány szerint a lépésindítás sebessége meglepően sokat elmondhat az idősebb emberek általános állapotáról. A Ben-Gurion University of the Negev kutatói 65 év felettiek esetében vizsgálták azt, hogyan kapcsolódhat az egyensúly, a testtartás, valamint a mozgásindítás az élettartamhoz, az eredmények pedig arra utalnak, hogy a test és az agy együttműködésének apró lassulásai is beszédesek lehetnek.

Mozgás és gondolkodás együtt 

A résztvevőket közel két évtizeden át követték, a vizsgálat során pedig nem egyszerűen csak azt nézték, ki milyen gyorsan sétál. A vizsgált személyeket különböző körülmények és feladatok közben is tesztelték, az alanyoknak például a lépésindítás közben egy figyelmet igénylő, színes szavakkal kapcsolatos tesztet is végre kellett hajtaniuk.

Vagyis a kutatók azt is figyelték, mi történik akkor, amikor a mozgást és a gondolkodást egyszerre kell működtetni.

Érdekes eredmények 

Az eredmények tanúsága alapján a kutatók arra jutottak, hogy minden plusz 100 ezredmásodperc, vagyis egytized másodperc késlekedés a figyelemmegosztásos helyzetben 28 százalékkal magasabb halálozási kockázattal járt együtt a követési időszak alatt. Ez persze nem azt jelenti, hogy valaki otthon stopperrel leméri a saját lépését, és abból pontosan megjósolja, meddig él. A tanulmány inkább arra mutat rá, hogy a mozgásindítás sebessége az idegrendszer, az izmok, az egyensúly és a figyelem állapotáról is adhat információt.

Érdekes, mert...

A szakemberek szerint azért lehet ennyire érdekes ez a mérés, mert a mindennapokban is folyamatosan hasonló helyzetekben mozgunk. Sétálunk és beszélgetünk, lépcsőn megyünk le, közben figyelünk valamire, átkelünk az úton, miközben autókat és jelzőlámpát nézünk. Ha az agy nehezebben osztja meg a figyelmet a mozgás és egy másik feladat között, az a reakcióidőben és a mozgásbiztonságban is megjelenhet.

Az idő előrehaladtával a járás természetesen lassulhat. Gyengülhetnek az izmok, romolhat az ízületek mozgékonysága, az egyensúly és az idegrendszeri feldolgozás is lassabbá válhat. A vádli izmai és izomrostjai például fokozatosan veszíthetnek erejükből, emiatt a lépések rövidebbek lehetnek, a járás pedig óvatosabbá válhat.

A megelőzés fontossága 

A kutatás egyébként azért is fontos, mert az elesések időskorban komoly következményekkel járhatnak. Egy rossz esés csonttörést, hosszabb mozgáskorlátozottságot, izomvesztést vagy akár fejsérülést is okozhat. Ha viszont egy egyszerű mozgásteszt korábban jelezheti, kinél érdemes célzott egyensúly- vagy mozgásfejlesztő programot indítani, az sokat számíthat a megelőzésben.

(Unilad)

(Borítókép: Getty Images)