A szív és a vese működése szorosabban összefügg, mint elsőre gondolnánk. Míg a szív a vért pumpálja a szervezetbe, a vese kiszűri belőle a felesleges folyadékot és az anyagcsere-végtermékeket. Ha az egyik szerv tartósan károsodik, az idővel a másik működését is megterhelheti – írja a Weborvos cikke.
A krónikus vesebetegség jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ugyanakkor egy tartósan fennálló szívbetegség, különösen a nem megfelelő keringés, a veseműködést is ronthatja.
Egyszerű vizsgálatokkal is felismerhető
Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) és az Európai Vesetársaság (ERA) ezért 2026-ban új ajánlást dolgozott ki, amely a két betegség együttes kezelésére helyezi a hangsúlyt.
Az irányelv egyik fontos üzenete, hogy szív- és érrendszeri betegség esetén a veseműködést is ellenőrizni kell. A krónikus vesebetegség ugyanis hosszú ideig tünetmentes maradhat, így a páciens akár akkor is jól érezheti magát, amikor a vesefunkció már romlik.
A vesék állapotáról egy egyszerű vér- és vizeletvizsgálat is fontos információkat adhat. A kreatininszintből számított eGFR azt mutatja meg, mennyire hatékonyan szűrik a vesék a vért, míg a vizeletben található albumin a vesekárosodás egyik korai jele lehet. Egyetlen eltérő laboreredmény ugyanakkor még nem feltétlenül jelent krónikus vesebetegséget, az eltérés tartósságát is igazolni kell.
A vesebetegség a szív kockázatát is növeli
A vesefunkció ismerete azért különösen fontos, mert a vesebetegség a szív- és érrendszeri kockázat megítélését is befolyásolja. Ha valakinél mindkét szerv érintett, azt is fel kell mérni, milyen gyorsan romolhat a veseműködése, és mekkora a szív- és érrendszeri események kockázata.
A kezelés megválasztásánál szintén figyelembe kell venni a vese állapotát. Bizonyos gyógyszerek, például az SGLT2-gátlók, megfelelő betegcsoportokban egyszerre nyújthatnak szív- és vesevédő hatást. A csökkent vesefunkció ugyanakkor egyes gyógyszerek hatását és kiürülését is befolyásolhatja, ezért a kardiológiai és nefrológiai szempontokat együtt kell mérlegelni.
Közös kockázati tényezők állhatnak a háttérben
A szív- és vesebetegségek hátterében gyakran ugyanazok a kockázati tényezők állnak. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás és a magas koleszterinszint egyaránt károsíthatja az ereket és a vesék apró érhálózatát. Ha a vese működése romlik, felborulhat a folyadék- és sóháztartás, valamint a vérnyomás szabályozása, ami tovább terhelheti a szív-érrendszert. Fordítva pedig a romló szívműködés miatt a vese vérellátása is elégtelenné válhat.
A korai felismerés sokat számítha
Az új ajánlás ezért arra ösztönzi az orvosokat, hogy a szív- és vesebetegségeket ne egymástól függetlenül kezeljék. A rendszeres ellenőrzés és a korai felismerés lehetőséget adhat arra, hogy időben beavatkozzanak, és lassítsák a betegségek előrehaladását.
A megfelelően beállított vérnyomás, a cukorbetegség és a koleszterinszint kezelése, a dohányzás elhagyása, valamint a megfelelő gyógyszeres terápia mind hozzájárulhat a szív és a vese védelméhez.
További egészségmegőrzéssel és egészségtudatos életmóddal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatóak.
(Borítókép: Probléma a szívvel. Illusztráció: Getty Images)