shutterstock 138724853

A heti egynél több számára is már terhes

2015.01.09. 16:17

Elolvastam Ödön levelét, meg a hozzá kapcsolódó leveleket, legutóbb éppen ezt. Számomra szinte valamennyi vicces és furcsa is. Elhiszem, hogy sokan szeretnének segíteni Ödönnek, hogy hogyan viselkedjen, de szerintem feleslegesen. Ödön legyen csak Ödön, olyan amilyen és annyira saját maga, amennyire lehet” – a mai levél beküldője Alexia néven fog szerepelni nálunk, és ő is az egyik olyan témához szól hozzá, ami 2014-ben a legtöbb olvasónkat foglalkoztatta. Reméljük, 2015-ben hasonlóan érdekes levelekkel fog folytatni a beszélgetés arról, hogy mi van, ha valaki egy kapcsolatban már nem kívánja a szexet.

Alexia saját tapasztalatait és egy elég fogós kérdést tesz hozzá az eddigiekhez, ha végigolvasta levelét, kérjük, írjon ön is! Ön szerint mi a válasz a levél végén olvasható kérdésre? A Randiblog email-címén folyamatosan várjuk továbbra is a leveleket! (Vigyázat, Alexiának becsúszott egy-két erősebb kifejezés, úgyhogy csak akkor görgessen lejjebb, ha nem zavarja a szókimondás.)

Hogy Ödön kedves párja miért nem kívánja a szexet?! Hmm, ezt én is kérdezhetném magamtól. Több, mint hét éve vagyok együtt a párommal; eleinte elég sűrű volt a szex, aztán az évekkel egyre ritkább lett. Pedig sem nem vagyunk fiatalok, sem nem vagyunk idősek (30 és 40 közöttiek éppen, hogy... ), sem dagadtak, sem soványak, sem rondák, sem szépek... Éééés... Sem nem kedveljük jobban egymást, sem nem élünk rosszabbul, mint négy éve...

A párom szereti a szexet, szeretné is gyakrabban, mint ahogy éppen van; de a heti egynél több számára is már terhes... (Ez volt eleinte, amikor még tényleg dúlt a „láv”.) Aztán a következő években fokozatosan „valami mindig közbejött”. Hol egy megfázás, hol egy hosszabb munkanap, hol a gyerekek, hol menzesz, stb. Ez természetes?

shutterstock 217368490

A negyedik évig ez természetes volt, hogy hol ezért, hol azért marad el a szex. S egyre gyakoribban csúszott el a heti 3-4-> a heti 1-2, illetve a havi 1-2 felé.

Az ötödik évnél enyhe gyanúm támadt, hogy lehetséges, hogy mindkettőnknek megfelelő kibúvót jelentenek a „valami közbejött” kifejezések. Az, hogy nem ugyanazon a napon, vagy nem ugyanabban az órában kívánom meg a párom, már csak az én paranoiám. Ugyan mégis, hogy a fenébe lehet összehangolni, hogy kinek mikor jönne jól a szex? Mert teszem azt fel, én ráérnék reggel 10-től 11-ig, de a párom hajnali 6-kor esett be az ágyba – én meg már az igazak álmát alszom éjféltől –, na akkor mégis, ha reggel 9:30-kor elkapom a „tőkéjét”, akkor ki fog jobban örülni a szexnek?

Én azt érzem, hogy ha az életünk – szakmailag – eltérő síkon mozog, akkor kurvára nehéz összehozni a szexis estéket.

Jajj és nem vagyok az a tipikusan „szexis-göncbe-öltözök”...

A megoldást tényleg a kommunikáció jelenthetné. De nem jelenti. Mert a nők és a férfiak még mindig nem beszélnek egy nyelvet. Egészen addig, amíg tényleg nem a legjobb barátokká válnak. Ja és én igen, a legjobb barátommá tettem a Párom, de még mindig nincsen konszenzus. Hogy miért? Mert Ő ő, Én meg én vagyok. Mindig is mást fogunk „akarni”. A kettőt csak közelíteni tudjuk egymáshoz, baromi finoman, és rohadtul érzékenyen mindenféle vitára...

De vállalom a lebaszást is, mert azt is megérdemlem. Igen néha én is hazudtam már, hogy ne legyen szex... De miért is kell hazudni, hogy ne legyen? Kötelező ez? Tényleg? Mennyire kötelező? Heti 1? Heti 6? Havi 1? Évi 4? Ki írja meg kötelezően, mennyit kell együtt lenni a párunkkal, hogy ő a párunk legyen?

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket.