horoszkóp
18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

shutterstock 313353635

Mára természetesnek veszem, hogy nekem ez is belefér

2015.11.21. 16:24

Brigitta leveléhez szeretnék hozzászólni, aki a „hátsó bejáratnál” ütközött akadályokba a barátjával” – Olivér álnevű olvasónktól érkezett az alábbi levél. Ő két korábbi poszthoz kapcsolódik, először is Zakariás beszámolójához, aki először írt nekünk arról, hogy milyen hatással volt a kapcsolatára, amikor felfedezte, hogy élvezi a prosztatamasszázst.

Erre reagált Brigitta, az ő levelét is érdemes elolvasni, hiszen Olivér közvetlenül neki válaszol. Ön is hozzászólna a témához? Esetleg más volt az, ami ilyen nagy hatással volt az ön kapcsolatára és/vagy szexuális életére? Nekünk elmesélheti! Várjuk a levelét a Randiblog e-mailcímére!

Kedves Brigitta!

Helyenként mosolyogva olvastam a leveledet, mert ez valahol az alapvető férfi-nő problémához vezet vissza. Zakariás levelében a férfi akart valamit, amit a nő nem akart, nálatok te, a nő akarja, a férfi nem. Mi, emberek valahogy nehezen találjuk meg a hasonló igényű partnereket, pedig mennyivel egyszerűbb dolgunk lenne.

A kérdésedre válaszolva, hogy miért nem akarja a párod a prosztatamasszázst: ez olyan dolog, amit nem lehet erőltetni, valakinek vagy bejön vagy nem. De mi van akkor, ha valaki élvezte, majd mégsem akarja? A férfiak sem egyszerűbbek sok esetben, mint a nők, mert mint mondod, ha jó volt, evidens lenne, hogy beépítitek a repertoárotokba.

Csakhogy a pasikban alapvetően rengeteg gátlás van az análtémával kapcsolatban. Itt van mindjárt a homoszexualitás kérdése, amit sokszor még olyan nők is bedobnak, akik veled ellentétben nem szeretik az anált, és ha a pasi erőlteti, akkor jön a „mi van, buzi vagy, hogy a punci nem elég?” És itt még csak „hagyományos felállásról” beszélünk. Az viszont, hogy a férfi a befogadó fél, ahhoz fejben is hozzá kell szokni. A társadalmi elvárások, a hagyományos férfiszerep mind-mind azt diktálja, hogy a férfi a domináns, a kezdeményező fél. Ez manapság már kevésbé sztenderd és nagyon sokat változott, de azért az alapvető felállás még mindig ez. Ha valaki olyan szerencsés, mint a barátod, hogy egy haladó szellemű, bevállalós párja van, az sokat segíthet a dolgon, de önmagában még nem garancia semmire.

A saját példámból kiindulva: én jó neveltetést kaptam, vallásos családban nőttem fel. A szüleim nem erőltettek rám semmit és nem bigott módon sulykolták belém a saját világnézetüket, de összességében még mindig inkább konzervatív nevelést kaptam. Aztán a serdülőkorba érve én is olyan voltam, mint minden hasonló cipőben járó srác, mindenre rámentem volna, ami mozog. De miután elmúlt az újdonság varázsa, és a mindent elsöprő ifjúkori hevület, leginkább olyan voltam én is, mint a párod, és a romantikus, összebújós, páromra figyelős attitűdöt képviseltem.

Aztán mikor már összecsiszolódtunk és egyre inkább fel mertük vállalni a vágyainkat, csak kisült, hogy kíváncsiak vagyunk mind a ketten, és szopás közben a párom ujjai a hátsó bejáratnál kezdtek kalandozni. És baromi izgató volt a dolog! Elkezdtünk utánaolvasni a témának, mi is rátaláltunk a prosztatamasszázs- és a strapon-videókra, és neki nagyon tetszett a gondolat, hogy a férfibe hatolnak bele (ő a simogatáson kívül nem kívánta az anált és én nem is erőltettem).

Mielőtt bármi további történt volna, szakítottunk, de a kíváncsiság megmaradt. És ki is próbáltam, milyen az, ha fürge ujjak szorgoskodnak „odalent”, de az első élmények nem voltak túl jók. Elsőre kicsit kellemetlen volt, és nem is értettem, mi olyan élvezetes ezen. Sőt, talán neveltetésből, talán a már említett negatív sztereotípiáktól tartva jött az utólagos rosszérzés, sőt, néha bűntudat, a gondolat, hogy akkor most biszex vagyok? De közben meg megvolt a tiltottgyümölcs-fíling izgalma is, és a második vagy harmadik alkalommal, amikor „sikerült” igazán eltalálni a prosztatámat, akkorát élveztem, mint még soha. És igen, 3 perc alatt ki lehet végezni valakit, főleg az elején. És innen már nincs visszaút, aki egyszer rákap az ízére és tényleg élvezi is, az szereti ezt a fajta gyönyört megélni egy nyitott gondolkodású partnerrel.

Mert sajnos ezen a téren nagyon kevés az olyan nő, mint Brigitta. Magukat nyitott gondolkodásúnak, bevállalósnak tartó nők is megrökönyödtek a vágyaimon, és ez nem segít abban, hogy az ember elfogadja magát és a szexuális preferenciáit. De szerencsére akadt olyan is, aki nyitottan állt hozzá(m), és mára már teljesen természetesnek veszem, hogy nekem ez is belefér. Nem minden alkalommal vágyom rá és nem is mindenkivel, de ma már tudom felszabadultam élvezni férfiként, befogadóként is az anális szexet, de csak nővel és nem is vágyom másra. Hallottam olyan eseteket, amikor férfiak ezt kipróbálták és aztán igazi péniszre vágytak, és hogy a nők attól félnek, ha a pasijuk kéri az anált, férfira is vágyni fog majd és ők csinálnak belőle meleget vagy legalább is ők nyitják ki az ajtókat. Ez butaság! Akiben nincs meg a hajlam, az nem fog férfit kívánni.

De könnyebb ezt most utólag okosan leírni, mint előtte átlátni, és a párod is valószínűleg hasonlókon mehet most keresztül. Mert nem lát a fejedbe, és Zakariásnak is a párja ajánlotta fel először, majd ítélte el azért, hogy bejön neki és továbbra is vágyik rá. Az pedig, hogy az elsőt élvezte, még nem jelent semmit, mert a prosztata ingerlése miatt élettanilag is nagyot tudunk élvezni, de a szex legalább ennyire fejben dől el, pláne az ilyen szerepcserés játékok. Ha pszichoszexuális gátja van a dolognak, és utólag negatív érzéseket generál, akkor nem ér annyit, hidd el! Ezért is jó a vágyakról, szexuális habitusról már az elején beszélni, mert később sok félreértéstől megkíméli magát az ember.

Lehet persze enélkül is élni, de én szívesebben ismerkedem olyanokkal, akikkel megélhetem a vágyaimat gátlások nélkül és nem kell szégyellnem magam azért, mert nem csak a hagyományos keretek közt gondolkozom az ágyban.

Mindenkinek a habitusához illő és nyitott gondolkodású partnert kívánok és hogy merjenek beszélni a vágyaikról!

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket.