horoszkóp
shutterstock 81976861

Ezt elég aktív férfiként nehéz volt megélni

2016.01.24. 17:49

Fanninak üzennék” – ezzel kezdi alábbi levelét Timót, úgyhogy a szöveg elé még gyorsan ideszúrunk egy gyors emlékeztetőt Fannival kapcsolatban. Ő arról írt nekünk egy korábbi posztban, hogy egyre jobban úgy érzi, a barátja elhanyagolja, már alig van szex, és Fanni úgy érzi, gyakorlatilag újra szingli lett, holott elvileg még tart a kapcsolata. Mit kell ilyen helyzetben tenni?

Na erre van egy-két ötlete Timótnak azok után, hogy ő is megjárt már egy hasonló szituációt, ami Fannihoz hasonlóan őt is igencsak megviselte. Nagyon sok érdekes és hasznos dolog szerepel az alábbi levélben, de ha ön úgy érzi, azért szívesen hozzátenné még a saját tapasztalatait is, mindenképpen írjon! A Randiblog e-mailcímére várjuk hozzászólását, történetét!

Én is megéltem hasonló kapcsolatot, túl vagyok rajta, bár még helyre nem jött minden, az tény, de sok sok tanulságot már levontam.

  1. Szakemberhez fordulni, olyankor, mikor azt érzed, valami szétesett benned, és olyan irányba változott, ami neked nem okoz örömöt, ér. Nekem nagyon sokat segített.
  2. Ahhoz, hogy így elmenjen valami, ketten kellettetek.
  3. Biztos, hogy nem illettetek össze, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy senkivel nem illesz össze, és hogy minden férfi ilyen.
  4. Mielőtt bármibe belefogsz, jobban teszed, ha összeszeded magad, és megtalálod az értékeidet, a helyedet, és az önbizalmad. Ha nem, és ha nem tudod, hogy mit is vársz egy kapcsolatban, és nem vagy biztos abban, hogy egy rossz kapcsolatból ki tudsz lépni, jobb, ha nem is fogsz bele, mert csak megismétled újra azokat a hibákat, akár súlyosabban, amik ide vezettek ebben a kapcsolatodban.
  5. Nem várhatod el mástól, hogy kirángasson ebből az állapotból, magadnak kell kitalálnod belőle, bár ha szerencsés vagy, találhatsz olyan párt, aki ebben segít, de csak erre ne keress, max. beesik.

Hogy mindezt miből gondolom?

Hát, végigjártam ezt. Benne voltam több évig egy kapcsolatban, ahol a kapcsolat második felében már szex se volt, nemhogy bármi intimitás, vagy közös program, vagy ha nagy ritkán mégis, akkor olyan is. A párom bezárkózott a világ elől, és minden közös érdeklődési pont, ami az elején kalandokhoz, programokhoz vezetett, eltűnt az életünkből, és hagytuk. Mi nem veszekedtünk, csendben kerültük inkább a konfliktusokat, és több okból is féltünk abbahagyni. Én kerestem a módot, hogy kirángassam, ő menekült, közben megpróbáltam önnön kreált börtönét kényelmessé tenni, és evvel benn is tartottam ott. Egyszerűbb volt, mint konfliktust vállalva kihajtani onnan, akár a kapcsolat árán is.

Aztán hála istennek valami megváltozott. Szétmentünk. Az már viharos volt. Sok dolgot felszínre hozott, és bár a kapcsolatunk gajra ment, azért sok hibát még közösen tártunk fel. Azóta külön utakon járunk, mindketten szakembernél is voltunk, én még járok is, neki más okokból is, de ez úgy érzi, nem megy. Párja lett, és szerencséje volt, ösztönzőket talált az új kapcsolatban arra, hogy változtasson, bár majd kiderül, hogy így van-e, ez már nem az én gondom lesz, és vagy tudok róla vagy nem, de azt tudom, és ő is tudja, hogy neki kell megküzdenie avval, ami benne van.

Én még nem találtam mást, bár keresek, de magamat keresem inkább. Elvesztettem a szexuális érdeklődésem, és ezt elég aktív és nagy étvággyal rendelkező férfiként eléggé nehéz volt megélni, sőt külön stresszt hozott az, hogy vajon pszichés vagy testi okok miatt nem áll fel, szerencsémre az előbbi, de még mindig nem tudom, hogy túl vagyok-e ezen, és persze ez vezetett is problémákhoz az azóta beesett kalandoknál. Ráadásul a kudarc nem is épp megerősít abban, hogy majd jobb lesz. De ha teszel érte, ha dolgozol rajta magadban, akkor jobb lesz. Csak ne add fel. Bár nem tudom, te mennyire, de én eléggé széthullottam, és sok mást is helyre kell rakjak, de a változások pozitív megerősítést adnak, ebből tudom, hogy jó irányba megyek.

Én a pszichológiát nagy humbugnak tartottam sokáig, utólag azért meggyőzött, és ezért merem javasolni, hogy menj el, tégy egy próbát, adj neki egy kis időt, még akkor is, ha azt érzed, hogy meg tudod oldani és minden rendben lesz, még ha most problémának is éled meg, hogy nem vágysz kapcsolatra és csalódtál a férfiakban. Segíthet megtalálni, hogy mi vezetett idáig, és kivédeni legközelebb, mert egy újabb hasonló kapcsolat, vagy felületes kalandok biztos, hogy nem fognak segíteni meggyőzni magad arról, hogy vannak olyan férfiak, akikkel jól érzed magad, és érdemes kapcsolatot kialakítanod velük hosszabb távra.

És a tanácsodat kiegészíteném avval, hogy, bár klisésen hangzik, ne hanyagoljátok el a párotokat, törődjetek vele, még sok év után is találjatok ki új dolgokat, lepjétek meg magatokat, és ha valamit szeretnétek, ne azt várjátok, hogy kitalálja, hanem mondjátok el, ha fontosak vagytok, ha fontos a kapcsolat, tenni fog az ügyben, ha nem tesz az ügyben, akkor nem az az ember, akire szükségetek van, még akkor sem, ha egyébként jó is lehetne. Ha nem mondjátok, akkor viszont ne várjátok el, hogy tudja, és vessetek magatokra. Egy kapcsolat mindig kettőtökön múlik, senki máson. És kettőtökön is úgy múlik, hogy tudjátok-e mit akartok, tudjátok-e kommunikálni, és megtaláljátok-e a módját, hogy mindkettőtöknek azt nyújtsa, amit vártok, ha nem, hát meg van baszva az egész...

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket.