Külföldön már rég nem arról szólnak bentlakós realityk, mint amiről az ezredforduló körül az induláskor szóltak. A felállás most is ugyanaz, még mindig a lét a tét, de a hangsúly már teljesen máshol van, mint tíz évvel ezelőtt. Vajon tud-e lépést tartani az RTL Klub a valóságshow-k evolúciójával? Eddig minden jel arra mutat, hogy nem. Egy műkedvelő reality-szakértő véleménye.

Az élő baszás varázsa

A világ első bentlakásos reality-je a Big Brother volt. Voltak olyan előzményei kint mint a Real World az MTV-n és itthon a Bár a ViaSat 3-on, de a klasszikus, világszerte elsöprő népszerűséget aratott formátum a holland Endemol cég nevéhez fűződik, akik 1999-ben indították be a Big Brother-bizniszt. Ahogy az nálunk lenni szokott, kis késéssel, 2002-re hozzánk is megérkezett a dolog egy nem túl jól kivitelezett eredeti verzió és egy kísértetiesen hasonló, de néhány új elemet is bevezető magyar változat formájában. Előbbi volt a TV2 Big Brotherje, utóbbi a Való Világ az RTL Klubtól. Senkit sem kell emlékeztetni arra, hogy miről szóltak ezek az adások: a többség nyilván emlékszik Évi és Renátó dugására, amit a TV2 élőben közvetített, és amit az Index méltón sorolt a magyar kereskedelmi televíziózás legsötétebb pillanatai közé.

A bentlakós valóságshow-k vonzereje eredetileg az intimitásban és a kukkolásban állott. A Nagy Testvér szeme mindent lát, tehát a játékosok legintimebb pillanatait is. Azokat a pillanatokat, amiket az ember egyébként egyedül vagy szűk körben él meg, így semmilyen más műsorban nem láthatók. A dologra a legkézenfekvőbb, illetve gyakorlatilag egyetlen példa a szex volt, tekintve, hogy pisilős vagy lábszőrtelenítős jelenetekkel mégse lehetett a programot népszerűsíteni. Mit adott a Big Brother, amit más műsor nem? “Igazi” szexet, többszörösen idézőjelbe téve az igazit. Direkt, illetve kevésbé direkt módokon az adások készítői is bevallották, hogy szerintük is a dugás a csúcspont a valóságshow-kban. A nézők is erre izgultak. Akkor, 2002-ben.

A baj csak az, hogy azóta az interneten annyi pornó vált könnyen elérhetővé, hogy pár éve már csak nyugdíjas nénik nem találják meg azt a webkamerás site-ot, ahol ingyen nézhetnek “igazi” szexet élőben, ha pont erre szottyan kedvük. Pár kattintással pedig olyanokat lehet látni, ami Évinek és Renátónak még eszébe se jutott annak idején. Nyolc éve még viszonylag nehéz volt szexet találni az egyszeri magyar médiafogyasztónak, manapság viszont kifejezetten menekülni kell előle az interneten. Aki 2010-ben szexért kapcsolja be a tévét, az valószínűleg most szállt ki egy időgépből, ami 2002-ből repítette előre nyolc évet.

Szexen kívül más nem jutott az eszükbe

Ezt a magyar valósággyárosok is beláthatták már jópár éve, és ennek megfelelően abba is hagyták az egészet, mindannyiunk legnagyobb megkönnyebbülésére. Én 2006. nyarán véletlenül döbbentem rá, hogy erre a problémára azonban van más válasz is. Sőt, ez a válasz sokkal izgalmasabb, csak ez a magyaroknak nem jutott eszébe. A hiba nem a valóságshow alapötletében, hanem a kivitelezésben volt.

A youtube-on akadtam rá véletlenül egy videóra, amin egy pöttömnyi szöszke valami elképesztő stílusban háborgott, miután egy kanadai izomkolosszus megette a reggelijét. A kiscsaj őrülten szellemes paródiázás közepette előadott másfél perces hisztirohamán annyira jól szórakoztam, hogy rákerestem, hogy mi volt ez. Mint kiderült, a brit Big Brother éppen futó szezonjából láttam egy részletet. Én meg ekkor már egy jó ideje abban a hitben életem, hogy a reality-k rég kihaltak.

Évi és Renátó dugásának látványánál is nagyobb sokkot okozott számomra, amikor 2006-ban rájöttem, hogy a Big Brother nemhogy még mindig létezik, hanem ráadásul érdekes is. A 2006-os szériától kezdve a brit Big Brother egyetlen adását sem mulasztottam el. Összesen kb. 20 hónapnyi, napi egy órás angol valóságshow-t néztem végig idén szeptemberig bezárólag. Ami ebben a cikkben áll, az ezen a tapasztalaton alapszik.

Mit lehet egy Big Brotheren szeretni?

Egy bentlakásos reality természetesen nem a szextől jó. Az Endemol vezérigazgatója egyszer azt nyilatkozta a műsorát ért, szerinte jogtalan támadásokra reagálva, hogy más főműsoridőben leadott filmekben is van annyi szex, mint egy átlagos Big Brother adásban, amely utóbbi ráadásul teljesen erőszakmentes is, márpedig a tévé egyébként tele van erőszakkal. Ezzel nehéz lenne vitázni, tekintetbe véve azt, hogy a Big Brother első hazai szezonja is több hónapos volt, amiből Évi és Renátó dugása pár percet tett csak ki. Egyébként nincs semmi más az egészben, csak az, hogy személyek kanapékon heverésznek. De akkor mitől lehet egy ilyen műsor érdekes?

Természetesen attól, hogy érdekesek a személyek, akik szerepelnek benne. A jó bentlakós valóságshow kulcsa a jó szereplőválogatás. Nem azokat kell összeszedni, akikről a legvalószínűbb, hogy hajlandóak lesznek elővenni a mellüket/farkukat, hanem azokat, akik vannak olyan érdekes személyiségek, hogy mondanivalójuk több hónapon át is szórakoztató. Persze, a brit Big Brotherben is volt minden évben egy-két garantált csöcsvillantó, de sosem ők álltak a műsor fókuszában.

Sokkal izgalmasabb volt a fent említett hisztis, anorexiás szőke és a kényszeresen káromkodó, Tourette-szindrómás rokker szerelmének kibontakozása 2007-ben. Sokkal megdöbbentőbb volt nézni rasszok, kultúrák és társadalmi osztályok összecsapását a 2 évvel később meghalt Jade Goody és Shilpa Shetty világrengető harcában. Hatalmas érdeklődéssel figyelte a közönség, amikor tavalyelőtt az orosz bokszolónő éhségsztrájkba kezdett a házban. Több embert sokkolt, amikor egy agresszív muzulmán nő révén valami bepillantást lehetett nyerni a brit kvázi-gengszterek életébe, vagy legalábbis gondolkodásmódjába. És hogy egy magyar példa is álljon itt: a Győzike show is a főszereplők különleges személyiségétől volt figyelemre méltó és sikeres éveken át, holott egy árva pénisz vagy mell sem volt benne.

Ha jó a casting, ezekből a csudabogarakból összeáll kicsiben az egész társadalom, és közelről lehet megfigyelni azoknak a konfliktusoknak egy-egy példányát, amelyek naponta többször szembejönnek az utcán. Ez az az érdekes, amit csak valóságshow-ban lehet látni, nem a csöcs.

Aggasztó guminő

És éppen ezért félő, hogy most a Való Világ 4 ugyanolyan rossz lesz, mint minden korábbi magyar valóságshow. A magyar bentlakós reality arra büszke, hogy itt a fő különbség a Big Brotherhez képest az, hogy nemcsak ki-, hanem beszavazóshow is van. Azaz a birka nézők néhány perces benyomás alapján döntik el, ki legyen a műsorban, nem tapasztalt szerkesztők döntenek erről hosszas tesztelés és megfigyelés után. Ez kb. olyan, mintha a közértben bekötött szemmel vásárolnánk össze találomra az ételeket, és otthon abból próbálnánk vacsorát főzni, ami így véletlenszerűen összegyűlt a kosarunkban. Nagy mázli kell ahhoz, hogy így egy vörösboros őzgerincpörkölt jöjjön ki a dologból.

Amit eddig kaptunk a Való Világ legújabb szériájáról, az nem sok jóval kecsegtet. Ugye milyen érdekes lett volna megfigyelni, hogyan reagálnak a lakók, ha megtudják, hogy egyik társuk HIV-fertőzött? Szeptemberben felröppent ennek lehetősége, de az RTL-Klub azonnal lehűtötte a kedélyeket. De az illetőnek persze úgyse lett volna esélye, hiszen a magyar közönség sose fog egy bögyös szőke helyett egy olyan “beteget” a képernyőre szavazni, akinek jelenléte valós problémákat, a mindennapi élet szempontjából érdekes konfliktusokat vetne fel.

Nem sok jóval kecsegtet az sem, hogy a frissen bemutatott villában van egy szexszoba is ("csendes szoba, pároknak"). A műsor egyik promójában ráadásul egy szexi, tetovált vadmacska látható, egy másikban meg egy guminő. Ne legyen igazam, de ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy az RTL Klub azt hiszi, hogy a közönséget még mindig a képernyő elé lehet szegezni néhány perc rossz szex ígéretével. Szintén a szexközpontúságra utal az etikai kódex kiadása is, amiben a RTL Klub kezesen kötelezi magát, hogy a műsorban nem lesznek nemi szervek. Ha tisztában lennénk azzal, hogy egy ilyen műsor ideális esetben mi mindenről tudna szólni, és ha nem Benkő Dánielt eresztették volna be elsőnek a helyszínre, nem lenne szükség ilyen kódexre. Én mindenesetre a Bár 2.0 kudarca ellenére is azt mondom, hogy lehet ezt a műfajt jól is csinálni, még Magyarországon is.

Istent játszik a reality-néző

Nyilván nem sok mindenkinek jut eszébe párhuzamot vonni a Big Brother és rokon műsorai valamint a keresztény világkép között, de én már olyan sok valóságshow-t néztem, hogy nekem ez is eszembe jutott. A hasonlóságok megdöbbentőek, és talán szerepet játszottak abban, hogy a briteknél 11 szezon után maradt most abba a sorozat, az USA-ban viszont a 13. évadra készülnek éppen.

Ebben az összehasonlításban a bekamerázott házba való belépés (illetve bezárkózás) a születés megfelelője, a nyilvánosság előtti élet végét jelentő kiszavazás pedig a halálhoz hasonlítható. A néző a játékosok számára láthatatlan és elérhetetlen, a publikum mindent lát, és – szavazatával – meghatározza a játékosok sorsát: így lesz a közönségből Isten megfelelője. A házat igazgató titokzatos Nagy Testvér pedig, aki a játékosoknak csapdákat, feladatokat állít, hogy elbukjanak, illetve erejüket, tartásukat, illetve humorérzéküket az Isten, azaz a néző előtt bizonyíthassák, az ördög szerepét tölti be.

A néző mindent lát és ítélkezik. Isten ítélete pedig kemény és végleges: a korán kiszavazott játékosok sorsa a túlvilágon (azaz a kiszavazás utáni, vagyis a halál utáni életben) örök megvetés és megsemmisülés lesz. Mi a kárhozat a XXI. században, ha nem ez? A győzteseknek azonban ott a reménység, hogy ha a műsorban bizonyítják, hogy elég érdekesek hozzá, akkor celebbé válhatnak, ahogy az történt például Majkával vagy Anikóval. Ez pedig nem más, mint a kereszténység üdvözülésre-mennyországra vonatkozó tanításának megfelelője a tömegkultúra világában.

Itt a lét a tét – mondja az RTL-Klub, mintha ők is belegondoltak volna a fenti párhuzamba. De vajon tényleg értik-e, hogy miről kéne szólnia saját műsoruknak? Néhány nap múlva kiderül.