„Ha az ember elkezd gondolkozni, akkor baj van”- mondta Medveczky Ilona a pályáralépése ötvenedik évfordulója alkalmából a Velvetnek, és ezt a mondatát a riportunk mottójává emeltük. Nem is gondolunk bele mélyen, hogy Héjja János esztrádműsorrá bővített divatbemutatóját a Ruttkai Éva Színházban úgy hirdette meg az este egyik házigazdája, mint a Színházi Világnapnak is emléket állító estet, amelynek fénypontja, hogy Medveczky Ilona táncművészt a pályafutása ötvenedik évfordulója alkalmából ünnepélyesen meglepték.
Bekiabálás a fehérneműs tourban
Teljesen eltájolt bennünket egy kolléga, aki azzal invitált a helyszínre, hogy fehérneműbemutatót látunk majd, amelynek az operabáli terítőruhájáról is híres Csősz Boglárka a háziasszonya, és az est különlegességeként a modellek az állófogadáson is a bemutatott fehérneműben közlekednek majd. Védtelenek voltunk tehát a műsor késésével, a csokiszökőkút körüli, majálist idéző tülekedéssel, vagy a lakkcipős Erox Martini saját szerzeményű olasz szerelmesdalának előadásával szemben. Összerezzentünk, amikor a fehérneműs tour közepén egy fotós végigordított a termen a színpadról a nézőtér felé állított fényekre utalva - miközben Barbicsek Bernát lendületesen harmonikázott -, hogy „kapcsoljad már le azt a kurva lámpát!”
A külvárosi szépségversenyeket juttatta eszünkbe ez a közjáték, ahol olyan zsűritagokat mutatnak be, mint a cirkuszi művész Carlót, de ez a bemutató már abban is más volt, hogy nem a megszokott celebek kísérték figyelemmel. Az első sorban Gurmai Zita európai parlamenti képviselőt, és a várandós Selmeczi Gabriellát láttuk, de eljött a kisgazda G. Nagyné Maczó Ágnes is, hogy megnézze a lányát, a Miss World Hungary-n tavaly második helyezést elért G. Nagy Lillát. Az erősen nosztalgikus bemutató alatt azt tervezgettük, hogy a Tolnay Világlapja harmincas években megszokott modorában emlékezünk majd meg az amateur és hivatásos manekenek által bemutatott selyemsantung úrileányruhákról, de végül ezt is eluntuk.
Ma a reflektor a tűz
A műsor kezdete előtt a színház fontosságáról emlékezett meg a két, modoros konferanszié. Egy szép írásból megtudhattuk, a színház első megnyilvánulási formája a barlangban égő tűz fényében a barlangfalra vetődő árnykép volt, ma pedig a „reflektor a tűz.” Részletesen megismerhettük az esemény összes támogatóját, a telephelyek vagy az internetes címek ismertetésével, és olyan méltató kifejezések kíséretében, mint például „a rituális sörcsapolás kiválóságai”.
„Az első produkció előtt csak annyit mondok: Mozart” - jelentette be végre a konferanszié, és a modellek a Mozart Kugel ihletésével tevezett ruhákban léptek a színpadra. Keresztes Ildikó rekedtes énekszáma következett, majd az Anita fehérneműmárka legújabb, de mégis nosztalgikus, virágmintás fürdőruha- és fehérneműkollekcióját láthattuk az egykori szapanoperaszereplő Babicsek Bernát harmonikajátékával. Az utána következő tourokon mintha ugyanaz a zene szólt volna, csak éppen Bernát nem volt a színpadon. Erox Martini és andalító, női playback-vokálja után a Titem öltönyeit láthattuk: egy öltönyt háromszor, különböző modelleken. Szekeres Adrienn slágere és Siménfalvi Ágota Piaf-dalát követően pedig a támogatók listáján a legnagyobb betűmérettel jegyzett Héjja János alkalmiruha-kollekciója zárta a divatesztrádot, így az esemény bűvészmutatvány nélkül is teljes volt, végén még a ruhák mintázatához illő Herendi porcelántálakat is láthattunk a színpadon.
Nem nevelték eleganciára az embereket
A bemutató után a tervezőt arról kérdeztük, az alkalmi ruhái kiegészítői közt miért kap olyan nagy hangsúlyt a kalap. „Az elmúlt időszaknak a hibája, hogy nem nevelték arra az embereket, hogy elegánsan öltözzenek. Pedig még egy koktélruhához is nagyon vagány lehet egy kalap és a kesztyű. Jó volna, ha a többi tervező is úgy gondolná, hogy ezt a kiegészítőt vissza kell hozni” - mondta Héjja János, akinek Pécsi Ildikó gratulált a showhoz.
„Egyszer elmentem János egyik bemutatójára, és utána összebarátkoztunk” - magyarázta a köztük lévő szoros kapcsolatot a színésznő, majd mélyebbre ásott az emlékeiben. „Amikor János Cegléden járt középiskolába, ahol varrást tanult, akkor nekem volt ott egy önálló estem. Eljött megnézni engem, és nagy élmény volt neki, azt mondta. Olyannyira, hogy amikor először beszélgettünk, kezét-lábát törte össze, annyira izgult” - mondta Pécsi Ildikó, aki egyébként Molnár Ferenc Hattyújának rendezésekor Héjját kérte fel, hogy tervezze meg a jelmezeket. Héjja János ruhái ismertek a nemzetközi szépségverseny-iparban is, a tervező öltöztette ugyanis Bodri Krisztinát a Miss World Hungary kínai döntőjén és az egy hónapos protokoll alatt.
Medveczky nem szeret visszaemlékezni
Selmeczi Gabriellához fordultunk, hogy vajon melyik ruhát tudná elképzelni magán. Mint elmondta, őt inkább a színek fogják meg, a kék és a zöld ruhák tetszettek a neki a leginkább. A csokiszökőkút körül makacsul kitartott a tömeg, és amíg ott nem tudtunk áthatolni az italospult felé, Medveczky Ilonát szólítottuk meg. Mint azt a táncosnő a riport mottójában elmondta, nem gondolkozik azon, hogy öt évtizedet töltött a pályán.
„Amikor a negyedik x-et betöltöttem, akkor egy napig pánikban voltam, aztán mintha elfújták volna.” Így alakult, hogy nem mélyültünk el abban a témában, vajon a táncosnő mit gondol az évfordulójáról, áttértünk tehát a divatra. „Nagyon szépek voltak a fordos, mini, spanyolos megoldások. Nekem, esküszöm, ezekből a fazonokból majdnem minden megvan, mert a divat harminc évenként forog körbe. Nem szoktam ruhát venni, klasszikus darabjaim vannak, és tizenhat éves korom óta ugyanígy nézek ki, minden régi darab rámjön” – tanúsíthattunk egy másik sikertörténetet.