horoszkóp
5

Ezért hiszünk szívesebben az összeesküvés-elméleteknek, mint a valóságnak

2018.06.09. 17:10

Ugye ön is úgy tudja, hogy Beyoncét klónozták, és a 14 éve halott Eminemet egy reptilián helyettesíti? Akkor viszont nyilván azzal is tisztában van, hogy Bob Marley-t a CIA végeztette ki, hogy Michael Jackson szándékos gyilkosság áldozata lett, és hogy Adolf Hitler nem halt meg 1945. április 30-án, hanem inkább a Holdra vagy az Antarktiszra menekült. Ha ezeket ön is tényként kezeli, akkor az alábbi cikket igazán a magáénak érezheti, ugyanis tudósok megállapították, hogy mi, emberek sokkal inkább hiszünk az összeesküvés-elméleteknek, mint a tényekkel alátámasztott valóságnak. 

ERRE OKUNK IS VAN, MÉGPEDIG AZ, HOGY BAROMIRA NEM TŰRJÜK A BIZONYTALANSÁGOT, ÉS MINDENÁRON VÁLASZT AKARUNK KAPNI A VALÓSZÍNŰTLEN ÉLETHELYZETEKBŐL FAKADÓ KÉRDÉSEKRE. 

Egy zürichi közügyeket kutató intézet öt kísérletet végzett el, összesen 2254 résztvevő bevonásával, akikkel az első kísérletben egy újságíró szívrohamával kapcsolatos álhíreket olvastattak el. Az egyes verziókban leírták, hogy az újságíró orvosa szerint a férfinak 1, 25, 50, 75 és 95 százalékos esélye volt a szívrohamra. A résztvevőket ezek alapján arra kérték, hogy értékeljék, mekkora volt a valószínűsége annak, hogy az újságíró valóban szívrohamot kapott, és mekkora, hogy meggyilkolták. 

AZOK A HÍREK, AMELYEK HANGSÚLYOZTÁK, HOGY A FÉRFINAK ALIG VOLT ESÉLYE A SZÍVROHAMRA, EGYÉRTELMŰEN A GYILKOSSÁG GYANÚJÁT ERŐSÍTETTÉK A RÉSZTVEVŐKBEN.

Egy másik kísérletben azt mondták nekik, hogy az újságíró nemrégiben a kormány korrupciós ügyeiről készített leleplező riportot, amelynek tudatában már sokkal többen gondolták, hogy a férfi gyilkosság áldozata lett. A kutatás arra próbál rávilágítani, hogy a nagy hatással bíró és a nyilvánvaló hátsó szándékot feltételező forgatókönyvek sokkal erősebben táplálják az emberekben a konspirációban való hitüket. 

Minél alacsonyabb a valószínűsége egy eseménynek, az emberek annál nagyobb hitelt adnak az összeesküvés-elméleteknek

- írják a tanulmány szerzői, hozzátéve, hogy 

a konspirációt erősítő gondolkodás a bizonytalanság leküzdésére alkalmas mechanizmussal segíti a befogadót a kognitív észlelésben.

Tehát a konspiráció segít megnyugodni, helyrerázni a világ rendjét, és tudatosítani az emberekben azt, hogy lám, mindenre van magyarázat,  függetlenül attól, hogy az a magyarázat éppen mennyire elborult, bizarr vagy komplett hülyeség. És mivel a megnyugtató tudat dacára ezek az  elméletek továbbra sem lesznek hitelesek, inkább csak a paranoiát erősítik a terjesztőikben (na meg a befogadókban), és azt, hogy egyre többen hisznek majd el olyan híreket, amelyeknek a világon semmi közük nincs a valósághoz. Ez meg annyira, lássuk be, nem egészséges.

Az elemzők egyébként abban bíznak, hogy a jelenlegi és későbbi eredményeik segítségével akár képesek lehetnek megállítani a kamuhírek és konspirációs elméletek egyre erősödő térhódítását, de erre a mai kamuhírgyártó világban alighanem várnunk kell még egy kicsit.