Jóformán közhelynek számít, hogy ha fogyni akarunk, akkor kalóriadeficitet kell teremtenünk, vagyis kevesebb kalóriát kell bevinnünk a szervezetünkbe, mint amennyire annak szüksége van. Azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sikeres fogyás érdekében nem elég csak a bevitt kalóriamennyiséget csökkenteni – az is sokat számít, mikorra időzítjük az étkezéseinket.
A közelmúltban elvégzett kutatások például arra világítottak rá, hogy
senkinek sem érdemes a késői órákra hagyni a vacsorát.
Ezt azzal magyarázzák, hogy a cirkadián ritmusunk, vagyis a velünk született „testóra" az emésztőrendszerre is hatással van. Éjszaka kevesebb nyál és gyomornedv termelődik, lelassul a bélmozgás és csökken az inzulinérzékenység is. Satchin Panda, a cirkadián ritmust kutató professzor szerint ennek evolúciós okai vannak, hiszen elődeink évezredeken keresztül nappal ettek és éjjel aludtak. Az emberi szervezet is ehhez szokott hozzá.
Ma már azonban sokunkkal megesik, hogy késő estig ébren maradunk és akkor is falatozunk. Ennek azonban számos negatív hatása lehet az egészségre nézve.
Egy friss kutatás eredményei szerint az este hat óra után rendszeresen étkező nők szíve annál rosszabb egészségi állapotban van, minél többet esznek.
Ez magasabb testtömegindexet és vérnyomást, hosszú távon pedig rosszabb vércukorszint-kontrollt eredményezhet. Az ezt megelőzően publikált tanulmányok pedig arra is rámutattak, hogy azoknak, akik későn vacsoráznak, nagyobb esélyük van az elhízásra és arra, hogy 2-es típusú cukorbetegség alakul ki náluk.
Elmélete bizonyítására Satchin Panda professzor egy kísérletet is elvégzett, egereket vetett vizsgálat alá. A kutatás során az egerek ugyanazt a magas zsír- és cukortartalmú étrendet követték, azonban míg az egyik csoport állandóan hozzáfért az ételhez, addig a többi egér csak nappal, egy nyolcórás időintervallumon belül falatozhatott. Az első csoportban az egerek súlya és koleszterinszintje is nőtt, de a 2-es típusú diabétesz is nagyobb eséllyel alakult ki náluk. A másik csoport egerei azonban relatíve vékonyak és egészségesek maradtak. Itt a professzor kiemelte, hogy néhány rágcsálónál az időszakos böjt visszafordította a 2-es típusú cukorbetegséget.
A szakértő szerint azért jobb az egészségünknek az, ha a napnak csak egy bizonyos részében eszünk, mert a beleinknek így több ideje van a regenerálódásra.
A késői vacsora és az azt követő korai reggeli esetén azonban a szervezetnek nincs elég ideje korrigálni azokat a sejteket, amelyek az emésztési folyamatok során károsodtak a bélben. Az itt lévő sejtek tizedét ugyanis minden nap valamilyen károsodás éri.
Ahogyan nem lehet megjavítani egy utat, ha ott épp nagy a forgalom, úgy a belek sem tudnak regenerálódni, ha épp étel van a gyomorban
– mondta a professzor, hozzátéve, hogy ha ez a regenerálódás elmarad, az teret adhat az allergiát okozó vegyületeknek és a baktériumoknak, akkor nagyobb valószínűséggel alakulhat ki rossz egészségi állapot.