VAN2978

Lehel utcai bankrobbantás: lakat alatt az információk

2015.01.07. 13:51

Napra pontosan egy évvel ezelőtt törte be a Váci úti Raiffeisen Bank fiókjának ablakát az a motoros, aki aztán hat nap elteltével, szintén a főváros XIII. kerületében, felrobbantott egy másik bankfiókot. A rendőrség továbbra is hallgat a merényletről. Megkerestük őket, az érdekelte a Velvetet, mit végeztek egy év alatt, mit tudnak a merényletről, a robbantóról, az okokról? Nem kaptunk választ. Vagyis nem voltak túlzóak azok az elmúlt év áprilisában és májusában napvilágot látott hírek, amiről a Velvet is írt, miszerint kihűlt a nyom, és a rendőrség csak sötétben tapogatózik. Ma sem tudunk többet a Lehel utcai merényletről, mint akkor.

Először azt vegyük számba, ami tényként kezelhető és megerősítette a rendőrség:

  • A CIB bankfiók felrobbantása előtt hat nappal, mint azt a Velvet nyilvánosságra hozta, az ismeretlen betörte az Árpád híd közelében lévő Raiffeisen Bank egyik fiókjának ablakát, majd motorkerékpárral elmenekült.
  • Ezt az ügyet a rendőrség a Lehel utcai robbantással együtt kezeli.
  • A tettes mozgását a CIB bankfiók felrobbantásakor ipari kamerák rögzítették.
  • A Lehel utcai robbantás előtt egy budapesti férfi a helyszínen látta a motorost, aki odaszólt neki, hogy tűnjön el. A szemtanú egy férfi hangját hallotta, vagyis a robbantó: férfi.
  • A robbantó által használt jármű egy enduró motorkerékpár. A Totalbike és a lap olvasói szerint a motorkerékpár egy Kawasaki KDX125.
  • A rendőrök Budapest környéki településeken keresték a robbantót. Több bejelentés is érkezett arról, ki lehet a motoros.
  • 10 millió forintos vérdíjat ajánlottak fel annak, aki a robbantó nyomára vezeti a rendőrséget.

 

Most nézzük meg, mi az, ami tudható, de a rendőrség hallgat róla:

  • A rendőrség birtokában vannak olyan ipari kamerás felvételek, amelyen az látszik, hogy a tettes a Megyeri híd irányába menekült.
  • A robbantó ipari TNT-t használt.
  • A tettes nem lépett be a bankfiók előterébe, hanem betörte annak ablakát, a pokolgépet pedig becsúsztatta az ATM elé.
  • A tettes ezután nem távirányítással hozta működésbe a bombát, hanem meggyújtotta a gyújtózsinórt.
  • Az utóbbiakból következik, a tettes célja nem az ATM-ben lévő pénz megszerzése volt, hanem a merénylet maga.
  • A nyomozásban kezdetektől aktívan részt vesz a titkosszolgálat, több település egyes részeinek hermetikus lezárását is titkosszolgálati információk alapján hajtotta végre a rendőrség.
  • A VÉSZ-nek az Őrsereg nevében küldött levelet nem a robbantó küldte (vagy robbantók küldték).
  • A motoros egy sisakkamerával rögzítette a támadást.

Az ügy titokzatos, legalább annyira, mint az azt kísérő hivatalos kommunikáció, ami kezdetektől azt sugallta, itt egy sima bankrablási kísérlet történt, semmi egyéb. A rejtélyt fokozza, hogy ismereteink szerint eddig két olyan vizsgálat is folyt az ügyben, ami nem a robbantó kilétének felderítését szolgálja. Először a Terrorelhárítási Központot bízták meg azzal, derítse ki, hogyan jutott a Velvet az üggyel kapcsolatos információihoz, majd a titkosszolgálat szállt rá az ORFK Kommunikációs Szolgálatára a nyilvánosságra hozott ipari kamerás felvételek miatt. Az igazságügyi berkekben is elismerten balszerencsét jelent, ha bármelyik titkosszolgálat „ott kolbászol” egy bűnügyi nyomozás környékén. A rendőrök tettest akarnak fogni, a titkosszolgák mindig valamilyen érdeket védenek, és ebből jó soha nem sül ki. Lásd a romagyilkosságokat.

A Velvet egy évvel az ügy kirobbanása után is azt tartja fontosnak, amit alig két hónappal a robbantás után is annak tartott. Vagyis:

  1. A két támadást nem követte újabb, miért? 
  2. Mi változott meg, hogy a merénylők hallgatnak? 
  3. Bárki volt a robbantó, bárki áll a merénylet mögött, mi volt a célja?
  4. És a plusz kérdés: mit is tud valójában a rendőrség?