Napra pontosan egy évvel ezelőtt törte be a Váci úti Raiffeisen Bank fiókjának ablakát az a motoros, aki aztán hat nap elteltével, szintén a főváros XIII. kerületében, felrobbantott egy másik bankfiókot. A rendőrség továbbra is hallgat a merényletről. Megkerestük őket, az érdekelte a Velvetet, mit végeztek egy év alatt, mit tudnak a merényletről, a robbantóról, az okokról? Nem kaptunk választ. Vagyis nem voltak túlzóak azok az elmúlt év áprilisában és májusában napvilágot látott hírek, amiről a Velvet is írt, miszerint kihűlt a nyom, és a rendőrség csak sötétben tapogatózik. Ma sem tudunk többet a Lehel utcai merényletről, mint akkor.
Először azt vegyük számba, ami tényként kezelhető és megerősítette a rendőrség:
- A CIB bankfiók felrobbantása előtt hat nappal, mint azt a Velvet nyilvánosságra hozta, az ismeretlen betörte az Árpád híd közelében lévő Raiffeisen Bank egyik fiókjának ablakát, majd motorkerékpárral elmenekült.
- Ezt az ügyet a rendőrség a Lehel utcai robbantással együtt kezeli.
- A tettes mozgását a CIB bankfiók felrobbantásakor ipari kamerák rögzítették.
- A Lehel utcai robbantás előtt egy budapesti férfi a helyszínen látta a motorost, aki odaszólt neki, hogy tűnjön el. A szemtanú egy férfi hangját hallotta, vagyis a robbantó: férfi.
- A robbantó által használt jármű egy enduró motorkerékpár. A Totalbike és a lap olvasói szerint a motorkerékpár egy Kawasaki KDX125.
- A rendőrök Budapest környéki településeken keresték a robbantót. Több bejelentés is érkezett arról, ki lehet a motoros.
- 10 millió forintos vérdíjat ajánlottak fel annak, aki a robbantó nyomára vezeti a rendőrséget.
Most nézzük meg, mi az, ami tudható, de a rendőrség hallgat róla:
- A rendőrség birtokában vannak olyan ipari kamerás felvételek, amelyen az látszik, hogy a tettes a Megyeri híd irányába menekült.
- A robbantó ipari TNT-t használt.
- A tettes nem lépett be a bankfiók előterébe, hanem betörte annak ablakát, a pokolgépet pedig becsúsztatta az ATM elé.
- A tettes ezután nem távirányítással hozta működésbe a bombát, hanem meggyújtotta a gyújtózsinórt.
- Az utóbbiakból következik, a tettes célja nem az ATM-ben lévő pénz megszerzése volt, hanem a merénylet maga.
- A nyomozásban kezdetektől aktívan részt vesz a titkosszolgálat, több település egyes részeinek hermetikus lezárását is titkosszolgálati információk alapján hajtotta végre a rendőrség.
- A VÉSZ-nek az Őrsereg nevében küldött levelet nem a robbantó küldte (vagy robbantók küldték).
- A motoros egy sisakkamerával rögzítette a támadást.
Az ügy titokzatos, legalább annyira, mint az azt kísérő hivatalos kommunikáció, ami kezdetektől azt sugallta, itt egy sima bankrablási kísérlet történt, semmi egyéb. A rejtélyt fokozza, hogy ismereteink szerint eddig két olyan vizsgálat is folyt az ügyben, ami nem a robbantó kilétének felderítését szolgálja. Először a Terrorelhárítási Központot bízták meg azzal, derítse ki, hogyan jutott a Velvet az üggyel kapcsolatos információihoz, majd a titkosszolgálat szállt rá az ORFK Kommunikációs Szolgálatára a nyilvánosságra hozott ipari kamerás felvételek miatt. Az igazságügyi berkekben is elismerten balszerencsét jelent, ha bármelyik titkosszolgálat „ott kolbászol” egy bűnügyi nyomozás környékén. A rendőrök tettest akarnak fogni, a titkosszolgák mindig valamilyen érdeket védenek, és ebből jó soha nem sül ki. Lásd a romagyilkosságokat.
A Velvet egy évvel az ügy kirobbanása után is azt tartja fontosnak, amit alig két hónappal a robbantás után is annak tartott. Vagyis:
- A két támadást nem követte újabb, miért?
- Mi változott meg, hogy a merénylők hallgatnak?
- Bárki volt a robbantó, bárki áll a merénylet mögött, mi volt a célja?
- És a plusz kérdés: mit is tud valójában a rendőrség?