A naptári életkort a születési dátum, a biológiai kort pedig a szervezet állapota határozza meg. Ha valakinek a vérében található fehérjék vagy az MR-felvételeken látható szervei egy idősebb ember mintázatát mutatják, az arra utalhat, hogy a szervezete gyorsabban öregszik. Ezt a különbséget biológiai korkülönbségnek (biological age gap) nevezik, és gépi tanulással betanított öregedési órákkal becsülik – írja a Weborvos.
A Columbia Egyetem vezette nemzetközi MULTI Konzorcium 23 ilyen órát vizsgált, amelyek MR-felvételek, vérplazmafehérjék és anyagcsere-termékek alapján készültek. Ezek segítségével a kutatók nemcsak az egész szervezet, hanem külön az agy, a máj, a tüdő és az immunrendszer biológiai korát is megbecsülhették.
Szervenként is eltér az ideális alvási idő
Az adatok a brit UK Biobank közel félmillió, 37 és 84 év közötti résztvevőjétől származnak, akik kérdőívben adták meg napi alvásidejüket, a napközbeni szunyókálást is beleszámítva. A 23 vizsgált öregedési óra közül kilencnél mutatkozott statisztikailag igazolható U alakú összefüggés: a legkedvezőbb értékek a középtartományban jelentek meg, míg a túl kevés és a túl sok alvás egyaránt nagyobb eltéréssel járt.
Az optimális alvásidő szervenként és nemenként is eltért. Az agyhoz kapcsolódó vérfehérjék alapján számolt óra 7,7-7,8 óránál, az MR-felvételekre épülő óra pedig 6,4-6,5 óránál mutatta a legkisebb eltérést. A szerzők szerint a hosszabb alvás részben az agy öregedésének következménye, nem feltétlenül annak oka lehet.
Rövid és hosszú alvás: mely betegségekkel függ össze?
A kutatók a 6 óránál rövidebb és a 8 óránál hosszabb alvást hasonlították össze a köztes tartománnyal.
A rövid alvás többek között depressziós epizódokkal, szorongással, elhízással, 2-es típusú cukorbetegséggel, magas vérnyomással, iszkémiás szívbetegséggel és ritmuszavarokkal mutatott összefüggést. A krónikus tüdőbetegség (COPD), az asztma és több emésztőrendszeri betegség, például a reflux, mind a túl kevés, mind a túl sok alvással kapcsolatot mutatott.
A rövid alvók körében 1,5-szeres, a hosszú alvóknál 1,4-szeres volt a halálozás kockázata. Az alvás és a halálozás közötti U alakú összefüggés ugyanakkor nem új felismerés: egy 2010-es metaanalízis közel 1,4 millió ember adatai alapján a rövid alvásnál 12, a hosszúnál pedig 30 százalékkal magasabb kockázatot talált. Az új kutatás újdonsága, hogy azt is megmutatta, mely szervek biológiai öregedésében jelenik meg ez a különbség.
A tanulmány egyik érdekes megállapítása az időskori depresszióval kapcsolatos összefüggés. Rövid alvás esetén főként közvetlen kapcsolatot találtak, míg hosszú alvásnál az összefüggés nagyrészt az agy és a zsírszövet gyorsabb öregedésén keresztül jelent meg. Vagyis ugyanahhoz a betegséghez eltérő biológiai útvonalak kapcsolódhatnak.
Amit a kutatás nem bizonyít
A tanulmány összefüggéseket tár fel, ok-okozati kapcsolatot nem bizonyít. Az alvásidőt egyszer, kérdőív alapján rögzítették, a résztvevők pedig túlnyomórészt európai származású britek voltak. A szerzők azt is kiemelik, hogy a hosszú alvás egy lappangó betegség jele lehet, amit az elemzések sem tudtak teljesen kizárni.
További egészségmegőrzéssel és egészségtudatos életmóddal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatóak.
(Borítókép: Alvó nő. Illusztráció: Getty Images)