Köböl Anitával érdemes jóban lenni, és itt mindenki szebb, mint az indulók – ezekkel a féligazságokkal lettünk gazdagabbak az idei Főiskolák Szépe és Mr. College szépségversenyen. A részvevőkkel nem érintkezhettünk, és a karantént az este folyamán nem oldották fel a Bed Beachen. De legalább konzumáló kislányokban tudtunk gyönyörködni. Riportunk írása közben is felindultan gondoltunk vissza a szépségversenyen történtekre.

„Nálunk otthon, a XIII. kerületben azt mondják, kurva meleg van, le is dobom a textilt” – ezzel a nyitómondattal indult az idei Főiskolák Szépe, és a Mr. College szépségverseny. Végvári Tibor ismét műsort vezetett – a remek kezdést is neki köszönhetjük - Debreczeni Zitával a Bed Beachen, ahol a nézőszám majdnem elérte a kétszázat.

Egy szépségverseny a forgatókönyv szerint úgy indul - éjjel 22.30-kor a sajtó legnagyobb bosszúságára - hogy miután a műsorvezetők bemutatják egymást, a zsűrivel is ezt teszik. Ez hosszabbra sikeredett, mint egy fürdőruhás tour, mivel annyi embert kellett jelzőkkel illetni, hogy egy középvezető havi fizetése is kevés lenne ahhoz, jóllakjanak a Sípos vendéglőben. A Velvet arcát pedig így mutatta be Debreczeni: "és az az ember, akivel érdemes jóban lenni, Köböl Anita."

Karanténban a csajok

Tizenöt lány és tíz fiú jutott be a döntőbe, nem kellett megszámolnunk, sokszor elhangzott a négy óra alatt. A versenyzőkkel viszont nem tudtunk beszélni, mert mint a fertőző betegek, el voltak különítve, és a karantént, a szervezőknek nem is állt szándékukban feloldani az este alatt. A színpadon kívül a VIP részlegről lehetett volna egy kommandós akció keretében a szépségek közé betörni, de a liftajtó méretű őrők látványa elvette kedvünket a feladattól. A VIP vendégek közt viszont felfedeztük azokat az embercsoportokat, akikről eddig csak olvastunk. Volt felsővezető szekció, akik a szendvicses tányérok felett értekeztek a felvonuló lányokról. „Ezeknek van súlyproblémája, mi?” – mondta az egyik, akinek a karórája fedezte volna a zsűri közétkeztetését. A csajok mellett a fiúk recenziójáról is szó esett, de arról nem artikuláltan értekeztek, hiszen a sonkáskenyér a szájban nem barátja a kiáramló levegőnek.

A másik igen szimpatikus csoport „mi céges szinten szponzoráljuk az eseményt” társaság lehetett, akik önfeledten táncoltak a bevonulós zenékre, miközben úgy ittak, mintha a következő életükre is biztosítani szerették volna a véralkohol-szintjüket. Láthatóan nem voltak még ilyen eseményen, mert Dukai Regina énekesnő jelenlétét úgy konstatálták, hogy izgatott, élénk sutyorgásba kezdtek. Mögöttem a valaki valakijének az ismerősei álltak, akik véleményformáló szerepben tündököltek. „Nézd már meg ezt! Ezek mellett mi is simán indulhattunk volna!” – mondta az egyik igen szép férfi, akinek arcáról üvöltött, hogy tájékozott, nagytudású ember. Barátja barokkos körmondattal igyekezett reagálni – Ja! -, ami enyhe halláskárosodást okozott, nem csak nekem.

Köböl Anita tapasztalata a babaolajról zsűrizés közben

Az idei döntő folyamán két dologra voltam igazán féltékeny: a lányok Váradi kollekciójára és a Noel által megkomponált koreográfiára. Nekünk ugyanis tavaly ilyen nem jutott (Köböl Anita a tavalyi döntős mezőnyben szerepelt- szerk). A hangulatot külön fokozta a srácok nem túl összehangolt színpadi mozgása, ami inkább hasonlított egy tesztoszteron dúsította babaolajos felvonulásra, de a hatás így sem maradt el, a kiéhezett nők egy emberként sikítottak az ellenállhatatlan férfitestek láttán. Örülök neki, hogy mostantól nemcsak a lányok bizonygatják, hogy versenyezni jó, és egyre több vállalkozó szellemű férfi mutatja meg magát. Már csak azt sajnálom, hogy miért nem jutott több hasonló jó kiállású fiatalember a döntőbe. A lányok bikinis felvonulásának pontozását némiképp hátráltatta, hogy folyamatosan Végvári Tibor volt a képben, de így legalább neki is megszavazhattam a tíz pontot.

A Főiskolák Szépe és Mr. College szervezőcsapata már biztosan beírta magát a versenytörténelem láthatatlan könyvébe, mert évről évre színvonalasabb műsort rántanak össze, arról nem is beszélve, hogy feladják a leckét a zsűri tagjainak a versenyzők gondosan összeválogatott csapatával. Nekem kicsit hiányoznak az igazi tudást boncolgató kérdések az indulók felé, elvégre mégis csak egy főiskolai versenyről beszélünk, ahol nem mindig elég, ha van egy helyes pofi és egy feszes popsi. Ezért nem árt fényt deríteni a rejtett tartalékokra és eltörölni az örök előítéletet, hogy versenyezni csak „szőkén” lehet. A Velvetes szavazóknak pedig külön köszönet, mert a fiús fronton Bendegúz személyes kedvencemmé vált, aki bár nagyon félénk, azért megérdemelten nyerte a különdíjat.

Miután a simán benevezhettünk volna fiúk megunták a már másfél órája tartó versenyt, arrébb álltak, így volt idő megemészteni azokat a gondolatokat, amiket a versenyzőktől kaptunk az üres percekre. Az egyik királylány azt állította magáról: hobbija a divattervezés. Ezen egy kicsit elgondolkodtunk: vajon, hogy lehet hobbiból egy ilyen komplikált hivatást csinálni? Anyut, aput felöltöztetjük és mutogatjuk a barátainknak, vagy egyszerűen nem kérünk érte pénzt, ha dolgozni hívnak? Nem sikerült rájönnünk. Köszönjük, majd értesítjük. Volt olyan lány, aki a szelektív hulladékgyűjtésről mondott ezt-azt, amiből persze semmit nem lehetett hallani, de itt ilyen a technika.

Végvári Tibornak saját elmondása szerint az este folyamán annyiszor volt ártatlan ibolyakék szeme, hogy az is megtanulta ezt a szóhalmazt, akinek nem állt érdekében. Poénjai nem ütöttek, inkább fájtak, alpári volt, de ezt neki is mondtuk, mert kérdezte. Eddig mindig tudtunk a mondataiból címet adni, most viszont a régi patronjait sütötte el, és nem érezte mikortól fáj már minden perc. A közönség is hasonlóan nehéz órákkal ajándékozta meg csapatunkat. Volt egy kislány, aki kutyájával a kezében jelent meg, Paris Hilton olcsó magyar mását képviselve, de olyan is akadt, akit az apja, ha lát, reggelig térít jobb belátásra az öklével.

Next generation

Az épphogy nagykorú lányok apró ruhácskákban konzumáltak, a fotósokat megpillantva pedig azt érezték, eljött az a bizonyos 15 perc. Pucsítottak, illegették magukat, scratcheltek a kanapén, dobálták a hajukat, mintha egy tinédzser pornócastingon vennének részt. A negyedóra volt, akinél az egyet is megközelítette, a partifotósok pedig az ingyen numera reményében szűnni nem akaró lelkesedéssel vakuztak az arcukba. Ők fizetnék majd a nyugdíjunkat – tudjuk, hogy nekünk már nem lesz olyan -, jutott eszünkbe, és ezzel egy időben az egyik szépségversenyző azt mondta véletlenül hallhatóan: „nagyon bízom a jövőben, komoly terveim vannak.” Jó neki.

Azt ígérték, fél óra alatt megszületik a végeredmény, de már akkor tudtuk, hogy holdudvarnyi zsűri pontszámait egy matematika szakos hallgató tudná csak annyi idő alatt összesíteni. Valamiért nem volt este a Bed Beachen ilyen fiatal, így több mint egy óra alatt matekozták ki az eredményt. A Velvet különdíjasai olvasóink döntése nyomán: Szabó Bendegúz – hogy ne a hölggyel kezdjük – és Keserű Nóra lett. A koronát pedig Csábi Tünde kapta, a királyfi pedig Szabó Kristóf lett. Mint kiderült, egy hétvégi autóhasználattal, EFOTT hetijeggyel, és kétszemélyes bulgáriai úttal is gazdagodtak, sok más nyeremény mellett. A magazinmegjelenés már csak a hab volt a tortán. Sajnos egyikükkel sem tudtunk beszélni a koronázás után, mert a karantént nem oldották fel, és éjjel kettőkor feladtuk, mert már így is túlmentek a türelmünk határain.