horoszkóp

Az elejéről kezdődhet a Rezešová-per

2014.04.22. 12:02

Május 5-én tárgyalja másodfokon a Budapest Környéki Törvényszék Eva Varholíková-Rezešová ügyét, azaz a 2012. augusztusi M3-ason történt karambolét. Azonban a másodfokú eljárást megtorpedózhatja egy, a Hvg.hu által megszerzett főügyészségi indítvány, ami gyakorlatilag az elsőfokú ítélet hibáinak felsorolása. A Pest Megyei Főügyészség végső soron az egész elsőfokú eljárás megismétlését szeretné elérni, erről kellene dönteni május 5. előtt.

A sztrádán másfél éve négy ártatlan ember tűzhalálát okozó szlovák állampolgárságú nő ügye tele volt le nem zárt kérdésekkel, amiket az ügyészség is elővett most. Tavaly november 22-én Rezešovát hat év fogházra ítélte a Gödöllői Járásbíróság, és ebben nagy szerepe volt Melegh Gábor igazságügyi műszaki szakértő véleményének (és puszta megjelenésének az ügyben). Melegh szakmai tudásával nem volt gond, az egyik legelismertebb figura a maga területén, az azonban a sértetteknél és az ügyészségnél is kiverte a biztosítékot, hogy a szakértő a sértettek kérésének nemet mondott, majd nem sokkal később Rezešová védőjének a kérésére rábólintott. Így a véleménye a többi szakértőét megkérdőjelezte, ezzel műszaki patthelyzet állt be. Melegh elfogulatlanságát pedig némi joggal kérdőjelezték meg a felek.

Ráadásul Melegh azzal utasította el a sértetteket, hogy azt mondta, valószínűleg az általa vezetett Műszaki Igazságügyi Szakértői Testülettől is kérhet majd a bíróság véleményt, akkor pedig ezzel összeférhetetlen lenne, ha a sértetteknek is készítene véleményt. Rezešováék felkérésére ez az érv már nem került elő. Arról nem beszélve, hogy a főügyészség szerint az összeférhetetlenséget könnyedén kizárhatta volna a bíróság (Melegh-nek nem is kellett volna feltétlenül részt vennie a véleményezésben).

Maradt még két nagy nyitott kérdés: hogy kivágott-e az áldozatok Fiatja a baleset előtt a belső sávba Rezešová elé, illetve kilométerekkel korábban valóban veszélyeztette-e villogással és letolással a szlovák nő a későbbi áldozatokat. A főügyészségi dokumentum szerint Fülöp Ágnes bírónő tanácsa az első kérdésben „téves ténybeli következtetésekkel" felvett tényállásra alapozta a döntést, főleg, hogy a rokonok szerint sem volt életszerű, hogy a szüretre igyekvő, csordultig pakolt Fiattal a sofőr hirtelen kivágott volna az előzendő kamion mögül. A vezetési stílusa sem vallott sohasem ilyen manőverekre. Melegh Gábor ugyanekkor azt állította, hogy a Fiat márpedig megkezdte a sávváltást, amikor a BMW hátulról majdnem 180 km/órával felöklelte.

A másik nyitott kérdés a közúti veszélyeztetés vádja volt, amiben elvetették Rezešová felelősségét, mivel a kamionos tanú, aki látta a jóval a baleset előtti kakaskodást, rosszul adta meg az időpontot és a helyszínt. Ezeket utólag leellenőrizték a sztráda kameráin, és a felvételek nem igazolták a teóriát. Így a tanú által látott terepjárót egy másik kocsival azonosította a bíróság. Azonban a főügyészség szerint a BMW speciális külseje (pl. L-alakú lámpája) könnyen beazonosíthatóvá tették volna az autót. Végül azzal sem elégedett az elsőfokú eljárás végén is súlyosbításért fellebbező ügyészség, hogy Rezešovát négy ember haláláért csak a legenyhébb fokozatú szabadságvesztésre, fogházra ítélték.

Mindenesetre ha elsőfokon újratárgyalnák az ügyet, az nem jelenti, hogy minden egyes mozzanatot meg kell ismételni, például a tanúvallomásokat csak ismertetik. Új bizonyítékok azonban bekerülhetnek, és új véleményeket is készíthetnek a szakértők.