A világon a finnek isszák a legtöbb kávét: fejenként évente átlagosan 11,8 kilogrammot fogyasztanak. Az Oului Egyetem friss kutatásában a résztvevők csaknem fele naponta öt vagy annál több csészével ivott. A kutatók arra voltak kíváncsiak, miben különbözik a rendszeresen nagy mennyiségű kávét fogyasztók szervezete azokétól, akik keveset vagy egyáltalán nem kávéznak. Bár a testsúlyuk között nem találtak számottevő eltérést, a testösszetételben már annál inkább – írja a Weborvos.
Az European Journal of Nutrition című szaklapban megjelent tanulmány 2264, 1966-ban Észak-Finnországban született ember 46 éves kori adatait vizsgálta.
A több kávét fogyasztóknál alacsonyabb testzsír- és zsigerizsírszintet, valamint nagyobb vázizomtömeget találtak, miközben a testtömegindexük (BMI) és derékkörfogatuk hasonló volt a keveset kávézókéhoz.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eredményeket óvatosan kell értelmezni.
Aminosavak
Az elágazó láncú aminosavak (BCAA), például a leucin és a valin, szintén alacsonyabb szinten voltak jelen a több kávét fogyasztóknál, mindkét nem esetében. Bár ezekre az aminosavakra szüksége van a szervezetnek, tartósan magas szintjük korábbi kutatások szerint összefügghet az inzulinrezisztenciával és a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával. A férfiaknál emellett a több kávé alacsonyabb éhgyomri inzulinszinttel és kisebb, cukorterhelés utáni inzulinválasszal is együtt járt.
Tesztoszteron
A leglátványosabb különbségeket a hormonoknál találták. A férfiaknál minden további napi csésze kávé átlagosan 0,29 nmol/l-rel magasabb tesztoszteronszinttel járt, miközben az SHBG szintje is emelkedett. Ez egy olyan fehérje, amely a vérben megköti a nemi hormonokat, így hatással van arra, hogy azokból mennyi marad szabadon a szervezetben. Érdekes módon a szabad, vagyis nem kötött tesztoszteron szintje közben enyhén csökkent.
A nőknél szintén magasabb SHBG-szintet és alacsonyabb szabad androgénszintet figyeltek meg. A tanulmány egyik szerzője, Luca Verroest szerint különösen érdekes, hogy ezek az összefüggések akkor is megmaradtak, amikor a kutatók a résztvevők testsúlyát és életmódját is figyelembe vették.
A kutatás korlátjai
Fontos azonban, hogy a kutatás nem bizonyítja, hogy a kávé okozza ezeket a változásokat. A vizsgálatban ugyanis a résztvevők maguk adták meg, mennyi kávét isznak, a csészék mérete pedig eltérő lehetett, valamint az anyagcseréjükről sem vettek fel semmilyen információt. A legtöbbet kávézók között ráadásul több dohányos is volt.
Az eredmények nem minden szempontból voltak kedvezőek: a férfiaknál bizonyos, az LDL-koleszterinhez kapcsolódó zsírok magasabb szintje is összefüggött a nagyobb kávéfogyasztással. A legtöbb kávét ivóknál emellett a felső vérnyomásérték is 1,6-3,6 Hgmm-rel magasabb volt a többi csoporthoz képest. A kutatók ezért további kutatásokra készülnek. A mostani eredmények önmagukban még nem elegendők ahhoz, hogy étrendi ajánlást fogalmazzanak meg a kávéfogyasztással kapcsolatban.
Mennyi koffein fér bele egy napba?
A sok kávé hatásait ausztrál kutatók is vizsgálták: közel tízezer, 65 év feletti nőt követtek tíz éven át, és összességében nem találtak kapcsolatot a kávéfogyasztás és a csontsűrűség között.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint egészséges felnőtteknél napi 400 mg koffein fogyasztása biztonságosnak számít, várandósság és szoptatás idején pedig napi 200 mg a javasolt felső határ.
A finn kutatás alapján tehát nem állítható, hogy a kávé fogyást okoz, és az eredmények önmagukban nem indokolják a kávé elhagyását sem, ha valaki a javasolt koffeinmennyiségen belül fogyasztja.
További egészségmegőrzéssel és egészségtudatos életmóddal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatóak.
(Borítókép: Kávé. Illusztráció: Getty Images)