Felmentették a kulcsi négyes gyilkossággal vádolt férfit csütörtökön, és a bíróság kényszergyógykezelésre ítélte a férfit – határozott a Székesfehérvári Törvényszék pénteken, első fokon a 2012 áprilisi kulcsi mészárlással vádolt H. Csanád Jutas ügyében. Az elkövetéskor hatályos büntető törvénykönyv szerint állapították meg a büntetés mértékét, miszerint 20 évre kerül kényszergyógykezelésre. Ha ezután se gyógyul meg, pszichiátriai intézetbe küldik. Állapotát amúgy rendszeresen, félévente felülvizsgálják majd. A vádlott és a védő tudomásul vette az ítéletet, a vád azonban fellebbezett, a per másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. H. Csanád ideiglenes kényszergyógykezelést fog kapni a bíróság határozata szerint.

A férfi a Dunaújvároshoz közeli Kulcson, a Hegyalja utca egyik családi házában ki akarta irtani a családját. Négy embert megölt, hármat megsebesített (bővebben az előzményekben olvashat erről). Az ügyész amúgy amellett érvelt, hogy H. Csanád tervszerűen és céltudatosan cselekedett, ezért beszámítható. Ezért tényleges életfogytiglani fegyházbüntetést kért a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét kizárva (ezt a napokban kaszálta el a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága)

Ezzel szemben H. ügyvédje igazodva a felkért három szakértői csapatból kettőhöz azt indíványozta, mentsék fel védencét, aki nem volt beszámítható, amikor megtámadta családját. Cáfolta, hogy bármi tervszerűség lett volna az öldöklésben, csupán azt határozta el H. jó előre, hogy a nővérével végez utolsónak.

H. Csanád nem kívánt élni az utolsó szó jogával, holott a teremben sokan erre készültek a kezében lévő paksamétányi papír láttán. A tárgyaláson az újságírókon kívül más hallgatóság nem vett részt, a vádlott családja sem képviseltette magát.

A tárgyalás krónikája

A per legutóbbi tárgyalása három hónapnál régebben volt, ezért – a büntetőejárási törvény előírásának megfelelően – ismertette az iratokat a bírónő. H. Csanád a szokásos sötétzöld mackónadrágban, világoszöld pólóban, nagy szakállal jelent meg, bilincsben, vezetőszáron vezették be. Az ügyész megpróbált egy indítványt elfogadtatni a bírósággal, miszerint az elmeorvosszakértőket együttesen hallgassák meg, azonban a bíróság ennek nem adott helyt. Azonban az utolsó szakvéleményt adó ISZKI Győri Intézet szakértői megszólaltak, miután Veszeli Éva bírónő felolvasta a véleményüket.

Szinte minden pszichés betegséget és állapotot felsoroltak az agressziótól a perverzión át a sivár érzelmi világig. A nehezen érthető szakzsargonból kihallható volt a lényeg: H. skizofrén, és tébolyult állapotban követte el a vérengzést. Attól még, hogy a vallomása olykor logikus és összeszedett, a betegsége ugyanúgy létezik. Nem elhanyagolható veszély – és a bíróság is ezért helyezte ismét kényszergyógykezelés alá H.-t –, hogy állapota miatt fennáll a bűnismétlés veszélye.

Az ügyész előre kitervelt, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés megállapítását kérte, és hosszasan sorolta, H. mennyire logikusan felépítette a gyilkosságsorozatot, mennyire megtervezett minden lépést, készleteket halmozott fel magának, felkészült a menekülésre, fegyvereket szerzett be. „Ez annyira kellett a démoni szintre emelkedéshez?" – ironizált az ügyész. Felhozta az egyik tárgyaláson H. által előadott észrevételeket, amelyk felértek egy vallomással szerinte, már csak azért is, mert két órán át tartottak. A szakirodalomra hivatkozva kijelentette, a skizofréniának vannak olyan szakaszai, amikor a beteg képes logikusan cselekedni, jelen esetben pedig ez történt.

A védőbeszéd a töredéke volt a vádénak, Hortobágyi Tibor ügyvéd amellett érvelt, hogy védence büntetlen előéletű, mindenben segítette a nyomozást és a legelejétől részletes beismerő vallomást tett. H. Csanád néma maradt, a bírónő pedig az ítélet indokolásában gyakorlatilag vázolta a gyilkosságok történetét, majd az elmeorvos szakértők véleményeivel alátámasztotta az ítéletet.

Egy mészárlás és az utóélete

  • A kulcsi H. Csanád Jutas április 4-6. között késekkel és bozótvágókkal lemészárolta a családját Kulcson. Négy ember (az apja, nagyanyja, a nagyapja és a bátyja) meghalt, három súlyosan megsebesült (az anyja, nővére és annak barátja). A terrorelhárítók fogták el a könnyebben megsérült 23 éves férfit a falu melletti bozótosban.
  • „Gyilkos ösztön ébredt" benne – magyarázta tettét H. Csanád, és már ekkor bizonytalan volt, beszámítható-e. Később ez a kérdés vált az egész ügy legégetőbb problémájává. Mindenesetre az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyászati Intézetbe (IMEI) szállították H. Csanádot kényszergyógykezelésre.
  • Tavaly június 3-án emelt vádat az ügyészség H. Csanád ellen. Előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel vádolták meg, és fegyházban letöltendő, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést kértek rá. A per szeptember 9-én kezdődött meg a Székesfehérvári Törvényszéken. Ekkor került elő az „eltorzított személyiség", amit a gyilkosság ideje alatti énjére használ azóta is a vádlott. A gyilkosság túlélői vallomást tettek a bíróságon, H. anyja könnyek közt, a férfi nővérének barátja dühödten idézték fel a történteket. H. két órán át olvasta fel a bíróságon észrevételeit, amiket a korábbi tanúvallomások miatt tett.
  • A kétórás felolvasásból is kitűnik az, amin az elmeorvos-szakértők csaptak össze, de végül nem jutottak dűlőre benne: beszámítható volt-e a vádlott. A bíróság újabb szakértőt rendelt ki a kérdés eldöntésére, ő pedig beszámíthatatlannak nyilvánította H. Csanádot.