Nemcsak a fizikai állapotunkra lehet jótékony hatással, hanem a lelki egészségünket is támogathatja, mérsékelheti a szorongást és a depressziós tüneteket, valamint segíthet a negatív gondolatok háttérbe szorításában.

November 17-én tartják az amerikai eredetű túrázás napját (National Take a Hike Day), amely a természetjárás népszerűsítésére hívja fel a figyelmet. Ehhez egy közeli erdőben vagy parkban tett séta is remek lehetőséget kínál, hiszen a gyaloglás az egyik legkönnyebben elérhető mozgásforma, amelynek intenzitását a tempó, a terep és a szintkülönbség határozza meg. A rendszeres fizikai aktivitás jótékony hatásai jól ismertek, a kutatások pedig azt is vizsgálják, milyen előnyökkel járhat, ha városi környezet helyett a természetben mozgunk – írja a Weborvos.

A rendszeres gyaloglás csökkentheti a betegségek kockázatát

A tempós séta és a túrázás aerob mozgásformának számít. Rendszeres végzésük javíthatja az állóképességet, és hozzájárulhat a szív- és érrendszer egészségének megőrzéséhez. 

A WHO ajánlása szerint a fizikai aktivitás mérsékelheti többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Emellett a mentális egészségre, az alvásminőségre és a kognitív működésre is kedvezően hathat.

Felnőtteknek hetente 150-300 perc közepes intenzitású vagy 75-150 perc intenzív aerob mozgás ajánlott. A tempós gyaloglás és az egyéni terhelhetőséghez igazított túrázás is segíthet elérni ezt a célt. A pozitív hatásokhoz nem szükséges minden alkalommal hosszú távot megtenni: már kevés mozgás is előnyösebb a teljes inaktivitásnál.

Erdei séta vagy városi gyaloglás?

Több kutatás szerint a természetben tett séta a lelki egészségre kedvezőbben hathat, mint a városi környezetben történő gyaloglás.

Egy 2025-ben publikált kutatás tíz vizsgálat, összesen 457 egészséges felnőtt eredményeit elemezte. A természetes környezetben sétálóknál nagyobb mértékben csökkentek a szorongásos és depressziós tünetek, mint azoknál, akik városi útvonalakon gyalogoltak. A séta utáni pulzusszámban is kedvező különbséget figyeltek meg.

Hasonló eredményre jutott egy 2026-os vizsgálat is: a természetben sétálóknál pozitívabb érzelmi változásokat és a szorongás nagyobb mértékű csökkenését tapasztalták. A vérnyomás, a pulzusszám, a kortizolszint és a kognitív teljesítmény tekintetében azonban nem mutattak ki jelentős különbséget a két környezet között.

Az eredmények alapján a természetben tett séta lelki előnyei ígéretesek, a közvetlen élettani többlethatások azonban egyelőre kevésbé egyértelműek. A következtetéseknél azt is figyelembe kell venni, hogy a vizsgálatok résztvevőinek száma viszonylag alacsony volt, módszertanuk pedig eltért egymástól.

Változások az agyi működésben is

A természetben töltött idő az ismétlődő negatív gondolatok gyakoriságára is hatással lehet. Ezt a pszichológia ruminációnak nevezi: ilyenkor valaki újra és újra ugyanazokon a kellemetlen élményeken, problémákon vagy negatív érzéseken rágódik.

Egy 38 egészséges felnőtt bevonásával végzett kísérletben a résztvevők egyik fele 90 percet sétált természetes környezetben, a másik fele pedig egy forgalmas városi útvonalon. A természetben gyaloglóknál csökkent a negatív gondolatokon való rágódás mértéke. Az agyi képalkotó vizsgálatok emellett a szubgenuális prefrontális kéreg véráramlásának mérséklődését is kimutatták. Ez az agyterület szerepet játszik az önmagunkra irányuló negatív gondolatok feldolgozásában. A városi környezetben sétálóknál nem tapasztaltak hasonló változásokat.

Fontos ugyanakkor, hogy a rumináció a depresszió egyik kockázati tényezője lehet, a kísérlet azonban nem bizonyítja, hogy a természetjárás megelőzné vagy kezelné a betegséget.

Mennyi mozgás szükséges az egészségügyi előnyökhöz?

A túrázás jótékony hatásait nem csupán a megtett kilométerek határozzák meg: a rendszeresség, az intenzitás és az egyéni fizikai állapot egyaránt számít.

A korábban keveset mozgóknak érdemes rövidebb, könnyebb sétákkal kezdeniük, majd fokozatosan növelniük a terhelést. Idősebb korban az egyensúlyt és az izomerőt fejlesztő gyakorlatok is fontosak, mivel segíthetnek megelőzni az eleséseket.

Az útvonal nehézsége szintén meghatározó: egy sík erdei séta jóval kisebb terhelést jelenthet, mint egy meredek emelkedőkkel tarkított túra. Szív- és érrendszeri vagy mozgásszervi betegség esetén a mozgást mindig az egyéni egészségi állapothoz kell igazítani.

Novemberben a rövidülő nappalok, a csúszós talaj és a változékony időjárás miatt a biztonságra is fokozottan figyelni kell. A megfelelő lábbeli, a réteges öltözködés és az előre megtervezett útvonal alapvető feltételei a gondtalan kirándulásnak.

További egészségmegőrzéssel és egészségtudatossággal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatóak.

(Borítókép: Agykirakós. Illusztráció: Getty Images)