Tényleg le kell mondani a szénhidrátról? A gluténmentes mindig egészségesebb? Összeszedtük a leggyakoribb táplálkozási tévhiteket, amelyek sokakat félrevihetnek.
A járás olyan automatikus dolognak tűnik, hogy ritkán gondolunk bele, mennyi idegrendszeri, izom- és egyensúlyi folyamat kell hozzá.
Egy neurológus szerint az agy hosszú távú egészsége szempontjából is érdemes komolyan venni az alvászavarokat.
Bizonyos gyógynövények és tápanyagok segíthetnek az idegrendszer megnyugtatásában, de nem mindegy, mikor és hogyan alkalmazzuk őket.
Az idei Euromelanoma „Bullshit – Marhaság!” kampánya a barnulással és fényvédelemmel kapcsolatos, közösségi médiában terjedő álhírek veszélyeire figyelmeztet.
A természetes élénkítők átmenetileg segíthetnek, de a tartós fáradtságot nem érdemes pusztán teákkal, kapszulákkal vagy csokoládéval kezelni.
A kutatók szerint már egy rövid séta is sokat számíthat, ha valaki órákon át ülőmunkát végez.
A légkondi nyáron megváltásnak tűnhet, de az ízületek és az izmok nem mindig hálásak érte.
A délutáni kimerültségnek biológiai okai is vannak, de egyszerű módszerekkel csökkenthető.
Az összhalálozás 29 százaléka a daganatos betegségek következménye, ezzel a második leggyakoribb halálok.
a nők körében gyakrabban diagnosztizálnak Alzheimer-kórt.
Hosszú repülőút előtt legtöbben a bőrönddel és a beszállókártyával foglalkoznak, pedig van néhány egészségügyi dolog is, amire érdemes figyelni.
A rendszeresen reggel vagy hajnalban jelentkező orrdugulás nemcsak kellemetlen, hanem az alvás minőségét is ronthatja.
A vesék nap mint nap kulcsszerepet játszanak szervezetünk működésében: szűrik a vért, eltávolítják a salakanyagokat, és hozzájárulnak a folyadék- és elektrolitháztartás egyensúlyának fenntartásához.
A mediterrán étrend kapcsán a legtöbbeknek a szív- és érrendszeri előnyök és a fogyás jut először eszébe, azonban számos más kedvező hatása is van.
Nem árt odafigyelni a klímák rendszeres tisztítására az esetleges betegségek megelőzése érdekében.
A munkahelyi szorongás nem csak a teljesítményt rontja, a magánéletre, az egészségre és a mindennapi közérzetre is komoly hatással lehet.
Az új elhízás elleni gyógyszerek sok esetben látványos fogyást eredményeznek, és egyre többen tekintenek rájuk áttörésként.
Az ízületek állapota azonban nagyban függ a mindennapi szokásainktól.
Az ókori dörzsölőporoktól a modern oxidációs rendszerekig hosszú fejlődésen ment keresztül a fogfehérítés.
A vörös hús miközben fontos tápanyagforrás, bizonyos típusai növelhetik a krónikus betegségek kialakulásának a kockázatát.
A dohányzásról azt gondolnánk, hogy már mindent tudunk, a kutatók azonban újabb aggasztó összefüggésekre bukkantak.
Az elhízást ma már nem egyszerűen életmódbeli problémának, hanem önálló betegségnek tekintik a szakemberek.
A hajfestés világszerte emberek millióinak szépségápolási rutinjához tartozik, ugyanakkor időről időre felmerül a kérdés: vajon a rendszeres használatnak lehetnek egészségügyi következményei?
Az Ozempic, a Wegovy és más GLP-1-alapú gyógyszerek sokaknál látványos eredményeket hoznak, másoknál viszont jóval gyengébb a hatás.
Sokan átmeneti kellemetlenségként tekintenek a szemszárazságra, azonban a mögötte okok akár sokkal összetettebb problémára is utalhatnak.
Az Egyesült Államok szövetségi táplálkozási ajánlásának üzenete kifejezetten egyszerű, azonban nagyon fontos.
A fermentált élelmiszerek iránti érdeklődés az elmúlt években újra megnőtt, és ennek egyik legnépszerűbb képviselője a kefir.
A mellrák a korai szakaszban sokszor nem okoz panaszt, ezért a szűrés és a test változásainak figyelése különösen sokat számíthat.
Az étrendünk hat az idegrendszer működésére, a neurotranszmitterek egyensúlyára, a bélflóra állapotára és a vércukorszintre is.
Egy friss kutatásban azt vizsgálták, hogy a különböző édesített üdítők összefüggésben állnak-e a rák egy bizonyos típusának a kialakulásával.
Az időskor egészség megőrzésében kiemelt szerepe van a tudatos és célzott vitamin- és ásványianyag-bevitelnek.
Az endometriózis sok nő életét nehezíti meg.
Újabb és újabb étrendtrendek jönnek-mennek, de a mediterrán étrend továbbra is stabilan tartja a helyét az egészséges táplálkozási ajánlások között.
A rendszeres séta nem csupán általános egészségmegőrző szokás lehet, hanem bizonyos krónikus betegségek mellett a kezelés fontos kiegészítője is.
A délutáni energiazuhanást és a makacs édességvágyat gyakran nem veszik komoly figyelmeztető jelnek az érintettek.
40 felett nem feltétlenül több vitaminra van szükség, inkább arra, hogy jobban figyeljünk arra, miből mennyit kap a szervezetünk.
Az obstruktív alvási apnoe (OSA) gyakori, mégis aluldiagnosztizált alvászavar, amely rontja az életminőséget és növeli a szív- és érrendszeri kockázatokat.
Keveset beszélünk róla, hogy a tartós stressz pontosan mekkora kockázatot jelent a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.
A kínzó terhességi rosszullétek mögött jóval összetettebb folyamat állhat, mint azt korábban gondolták.
A deréktáji fájdalmak nem minden esetben mozgásszervi eredetűek.
A fehérje napjaink egyik legfelkapottabb alapanyaga lett, mégis rengeteg tévhit van a köztudatban a fogyasztásával kapcsolatban, amelyek könnyen félrevezethetnek.
Bár elsőre sokak számára nem tűnhet súlyos problémának a szaglás csökkenése, azonban komolyabb problémák lapulhatnak mögötte.
Egy vizsgálat szerint azoknál, akik több tartósítószert és ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztanak 29 százalékkal nagyobb a magas vérnyomás kialakulásának kockázata.
Jobb, ha ezt az egyébként nagyon kényelmes és mindennapos konyhai szokást minél hamarabb befejezzük.
A vastagbélrák nem csak az időseket érintő betegség.
A mesterséges édesítőszerek sem annyira egészségesek.
A fürdőszobát a legtöbben a tisztasággal társítják, pedig több olyan pontja is van, ahol könnyedén elszaporodhatnak a baktériumok és a penészgombák.
A kardiológusok szerint az 50 év fölöttiek ezzel a szokással jóval megnövelhetik a a szívinfarktus kockázatát.
A szakértő szerint olyan tünetekről van szó, amelyeket könnyen figyelmen kívül lehet hagyni.
Egy szívsebész szerint nem feltétlenül azok az ételek jelentik a legnagyobb veszélyt a szívre, amelyekre sokan elsőként gondolnának.
A megfelelő kalciumbevitel minden életkorban fontos.
Felnőtteknek általában napi 7–9 óra alvást ajánlanak az egészség és a megfelelő szellemi teljesítmény érdekében.
Még a szakembereket is megosztja az a kérdés, hogy a zuhanyzás vagy a fürdés a higiénikusabb-e.
Ez a mozgásforma egyszerre dolgoztatja meg az egész testet, de nem terheli túl az ízületeket, ráadásul rendkívül jó hatással van a szívre, a vérkeringésre és a tüdőre is.
Aggasztó növekedést tapasztaltak az Egyesült Királyságban a szifiliszes esetek számában: a fertőzés előfordulása évtizedek óta nem látott szintre emelkedett.
A hasfájást sokan hajlamosak egyetlen legyintéssel elintézni.